A leginkább kokain- és marihuána-függő országok 17-es toplistáját természetesen az Egyesült Államok vezeti, ahol pedig a represszió e tekintetben különösen kemény.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján Louisa Degenhardt és ausztrál kollégái (New South Wales-i Egyetem, Sydney) által végzett vizsgálat szerint az amerikaiak 16,2 százaléka fogyasztott már kokaint legalább egyszer az életében, 42,2 százalékuk pedig marihuánát is szívott. Ez az eredmény erőteljes kontrasztot mutat ahhoz képest, ami például a talán legszabadabb törvénykezésű Hollandiában tapasztalható, ahol a kokain- és marihuána-fogyasztók a lakosság 1,9 illetve 19,8 százalékát képviselik, míg az USA után második helyet elfoglaló Új-Zélandon ugyanez az arány 4,3 illetve 41,9 százalék (Science Daily, 2008. július 1.; Public Library of Science Medicine, 2008. július).

Az Egyesült Államokban évente mintegy negyedmillió ember hal meg orvosi tévedések, orvosi vizsgálat vagy kórházi kezelés során bekövetkező (nosocomiális) fertőzések vagy indokolatlan sebészi beavatkozások következtében, ami az amerikai egészségügyi rendszert az ország harmadik halálozási faktorává teszi, szorosan a szívbetegségek és a rák után. E meglepő eredményeket Barbara Starfield, a John Hopkins Egyetem Higiéniai és Közegészségügyi Iskolájának kutatója tette közzé (Journal of the American Medical Association, 2008. április).

A hívők kevésbé intelligensek, mint a hitetlenek? A hit mindenekelőtt hiszékenység kérdése lenne? Ez Richard Dawkins oxfordi professzor, etológus és evolúciókutató véleménye, aki Isteni téveszme című (Nyitott könyvműhely, 2007) művében azt állítja, hogy Istenben hinni nem intelligens dolog, és állítása igazolásához Howells és Sinclair kutatásaira hivatkozik, akik 1928-ban negatív összefüggést állapítottak meg az egyetemistáknál az intelligencia és a vallásos hit között. 2002-es vizsgálatai során P. Bell ugyanerre az eredményre jutott. „Average Intelligence Predicts Atheism Rates across 137 Nations” c. cikkükben Richard Lynn és John Harvey brit, valamint Helmuth Nyborg dán kutató most azt állítják, hogy egy adott ország átlagos IQ-szintje megbízható fogódzóként szolgálhat ahhoz, hogy felbecsülhető legyen az ott élő ateisták aránya, mert mint azt felméréseik alapján hangsúlyozzák, a hitetlenség szabályszerűen az elitek körében a legmarkánsabb. Így például egy 1990-es tanulmány felfedte, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia tagjainak alig 7 százaléka hitt Isten létezésében, miközben az átlagnépességben az istenhívők aránya csaknem 90 százalékos. Ugyanakkor viszont az intelligencia és a vallásos hit közötti negatív korrelációval önmagában nem magyarázható, hogy a deklarált ateisták aránya az Egyesült Államokban miért csak 10,5 százalékos, miközben Nyugat-Európában, ahol az átlagos IQ-szint csaknem ugyanakkora, ez az arány jóval magasabb – Svédországban 64, Dániában 48, Franciaországban 44, Belgiumban 43, Németországban és Hollandiában 42, Nagy-Britanniában 41,5 százalék (Intelligence, 2009. január–február).

Jelenleg az Európai Unió 27 országában 460 millióan élnek, míg az USA-ban csak 296 millióan, 2050-re azonban az EU lakossága a 460 milliós küszöb alá csökkenhet, az Egyesült Államoké viszont előreláthatóan meg fogja haladni a 400 milliót. Más kérdés, hogy népességének etnikai megoszlása jelentősen meg fog változni, mivel a spanyol ajkúak (latinók) és feketék termékenysége 2,9, illetve 2 gyermek asszonyonként, míg a fehéreké csak 1,8 (az európaiaké viszont alig 1,52). Az Egyesült Államoknak tehát demográfiailag is számos súlyos problémával kell szembesülnie. Mindenekelőtt azzal, hogy az utóbbi harminc év során a gyermektelen 40-44 éves (fehér) nők száma megkétszereződött, és immár a korcsoport 20 százalékát teszik ki. Másrészt az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt (az USA minden hatodik állampolgára nélkülözni kénytelen a szociális védőhálót és a betegbiztosítást) a várható élettartam növekedése folyamatosan lassul: 2005-ben ez 80,4 év volt a nők és 75,2 év a férfiak esetében (82 illetve 75,8 év Európában). Végül pedig az AIDS terjedése olyan méreteket öltött a feketék körében, amely az Egyesült Államok helyzetét Dél-Afrikáéhoz és Ugandáéhoz teszi hasonlatossá.

Ma az AIDS az első számú halálozási ok a 25-34 éves, illetve a második számú halálozási ok a 35-44 éves néger férfiak körében. Összességében a mintegy 1,1 millió amerikai AIDS-es fele a fekete közösséghez tartozik (miközben a feketék az ország összlakosságában csak 12 százalékot képviselnek), és ez az arány a fővárosban meghaladta a 80 százalékot, vagyis Washingtonban már minden huszadik néger szeropozitív (Black AIDS Institute, 2008. július 30.; Associated Press, 2008. augusztus 20.).

A börtönnépesség folyamatos növekedését nemrég igazi „nemzeti tragédiának” nyilvánították az USA-ban, ahol jelenleg kétmillió háromszázezer főt tartanak fogva, a világ elítéltjeinek az egynegyedét! Ez azt jelenti, hogy minden századik amerikai férfi a rácsok mögött van, ezen belül minden 36. latinó férfi, minden 15. néger férfi és minden 9. fiatal (20-34 éves) néger férfi. Noha az utóbbi két évtized folyamán negyedével csökkent az erőszakos bűncselekmények aránya, ugyanezen időszakban a börtönnépesség megháromszorozódott.

„Azt gondolhatnánk, hogy minél több embert küldünk börtönbe, annál inkább csökken a bűnözés, valójában azonban gyakran éppen azokban a közösségekben legmagasabb a bűnözési szint, amelyekben legmagasabb a bebörtönözöttek aránya”, pendíti meg diszkréten a bűnelkövetők faji hovatartozásának problémáját Jeffrey Morenoff , a Michigani Egyetem professzora.

Összehasonlításként: a világ vezető demokráciájában 296 millió lakosra jut 2,3 millió „börtöntöltelék”, míg a kínai kommunista diktatúra 1,3 milliárdnyi lakója közül alig másfél millióan vannak börtönben (Physorg.com, 2008. április 1.).

Gazdag István