Bognár József-Gazdag István

Uniformizált korszakunkban az emlékezés is uniformizált. Hovatovább már csak arra emlékezünk, amire emlékeztetni akarnak bennünket, miközben más dátumokra inkább a feledés jótékony homályát borítanák. Ha hagynánk…

1. (1541) Kálvin visszatér Genfbe száműzetéséből és megkezdi több mint két évtizedes teokratikus zsarnokságát, amelynek első öt évében 13 embert felakasztanak, tizet lefejeznek, harmincötöt elégetnek, hetvenhatot pedig elűznek. 2. (1686) Miután Lotharingiai Károly hadai és Petneházy Dávid hajdúi visszafoglalják Budát, az oszmán hódítókkal való fegyveres együttműködésben bűnös 270 zsidót Budáról Nikolsburgba deportálják. (1707) XI. Kelemen pápa körlevélben szólítja fel a magyarországi katolikus papságot, hogy ne támogassa Rákóczi Ferencet, holott korábban Rákóczi a pápához küldte Brenner Domokos szepesi prépostot, hogy tájékoztassa a szabadságharc ügyéről és megnyerje őt a kurucok ügyének. 3. (1996) Jean Baynac neves francia történész a Le Nouveau Quotidien című napilapban beismeri, hogy a holokauszt ismert ábrázolása csupán néhány tanú vallomásán alapszik, és „bizonyító erejű dokumentumok híján a történészek kerülik a gázkamrákról való vitát (faute de documents probants sur les chambres a gaz, les historiens esquivent le débat)”. 4. (1944) Az angol kormány elhatározza, hogy visszatoloncolja a Szovjetunióba a szövetségesek által foglyul ejtett valamennyi orosz menekültet. A hónap végén Murmanszkba érkezett az első „hazatelepítetteket” szállító hajó, akiket azonnal a gulágra deportáltak. 5. (1918) A Népbiztosok Tanácsa által meghirdetett vörösterrorról szóló rendelkezés alapján Szovjet-Oroszországban megkezdődik az ellenforradalmi tevékenységgel vádolt papok üldözése. A Cseka hivatalos adatai szerint az év hátralevő részében 827 ortodox papot végeztek ki (más források ugyanezen időszak tekintetében 3000, a következő évre nézve pedig újabb ezer pap kivégzéséről tudnak). 6. (1928) Gömbös Gyula, miután előző nap a kormányzó honvédelmi államtitkárrá nevezte ki, feloszlatja az Országos Fajvédő Pártot és belép az Egységes Pártba. (A fajvédők október 12-től Magyar Nemzeti Függetlenségi Revíziós Párt néven Szemere Béla elnökletével folytatják tevékenységüket.) (1938) „Az antiszemitizmus elfogadhatatlan. Lelkileg mindannyian szemiták vagyunk”, jelenti ki XI. Pius pápa a Vatikánban, belga zarándokok egy csoportja előtt. 7. (1923) „A belügyi népbiztosság nemrégiben különleges bizottságot hozott létre, amelynek célja »a zsidók védelme a sötét erőkkel szemben« ”, írja a Jevrejszkaja Tribuna című zsidó közösségi lap – öt évvel a bolsevik hatalomátvétel után! 8. (1943) A Viktor Emmánuel olasz király és a szövetséges erők közötti fegyverszünet aláírásának napján az angolszász légierő beindítja az olasz városok elleni Avalanche (Lavina)-hadműveletet, amelynek keretében egy hét alatt több száz légitámadásra kerül sor, 43 402 ember halálát okozva. 9. (1849) Örömének adva hangot amiatt, hogy „Isten segítségével az ország újra engedelmességre tért és a rebellisek féktelensége elfojtatott”, Hám János szatmári püspök – akit a nemzeti kormány hercegprímássá nevezett ki, a császár viszont elmozdított hivatalából – hódoló feliratot intéz Ferenc Józsefhez. 10. (1918) Az Izvesztyija közzéteszi annak a rendeletnek a szövegét, amely koncentrációs táborok létrehozásáról intézkedik, hogy úgymond „megvédje a szovjet köztársaságot osztályellenségei ellen”. Ezzel megszületik a gulágrendszer, ahol a következő évtizedekben a foglyok tízmillióit fogják internálni és millióit likvidálni. 11. (1973) Salvador Allende chilei elnök önkezével vet véget életének, miután a kormánya ellen lázadó fegyveres erők betörtek az elnöki palotába. „A zsidókra jellemzőek bizonyos típusú bűncselekmények, ilyen a csalás, üzérkedés, rágalomterjesztés és mindenekfelett az uzsora. Ezek a tények megengedik azt a feltételezést, hogy a faji hovatartozás szerepet játszik a bűnözésben” – írta doktori disszertációjában Allende, aki 1939-ben egészségügyi miniszterként egy olyan törvénytervezetet támogatott, amely szerint a mentális betegségben szenvedőket és a krónikus alkoholistákat kötelező sterilizálásnak vetették volna alá. (A Victor Farías chilei szerző Salvador Allende: antiszemitizmus és eutanázia című könyvében közzétett információról a svájci Le Matin 2005. május 5-i száma is beszámolt.) 12. (1943) Otto Skorzeny SS-Hauptsturmführer bravúros kommandósakcióval kiszabadítja Mussolinit, akit az áruló Badoglio-kormány a bevehetetlennek tartott Gran Sasso-hegycsúcson tartott fogva. Hőstettéért Hitler lovagkereszttel tüntette ki és előléptette a Waffen SS Sturmbannführerévé. 13. (1919) Alig több mint egy hónappal a kommün bukása után, az országos pogromhangulat csúcspontján, a zsidó kézben lévő Pesti Élet Szabó Dezső szeretetteljes pogromot hirdet címmel az író Székesfehérváron elmondott beszédének antiszemita részleteit ismerteti. (Alig másfél évvel később, 1921. február 5-én, az úgynevezett keresztény kurzus csúcspontján, a magyarországi zsidóság Egyenlőség című hetilapja A gyilkos címmel visszatért az ominózus beszédre és fogházbüntetést követelt Szabó Dezső fejére.) 14. (1279) Miután a meglazult egyházi fegyelem helyreállítására Magyarországra küldött Fülöp fermói püspök, szentszéki követ által felügyelt budai zsinatot IV. László király ellehetetlenítette, Fülöp a zsinatot feloszlatja és Pozsonyba távozva, a királyt egyházi átokkal sújtja. Előbb azonban kihirdeti a zsinati végzéseket, amelyek egyebek mellett elrendelik, hogy a zsidók és az izmaeliták megkülönböztető jelet viseljenek, valamint korlátozzák szerepüket az adó- és vámügyekben. 15. (1945) A Salzburg melletti Mursillban egy amerikai katona három pisztolylövéssel megöli Anton Webern zeneszerzőt, a dodekafonikus zene egyik megalkotóját. Büntetésképpen a gyilkost tizenöt napra lakat alá tették, majd visszaküldték az Egyesült Államokba. 16. (1937) Szociáldemokrata és kommunista fiatalok megtámadják a nyilaskeresztesek budapesti központját. (Később a Királyi Kúria a támadás főkolomposait, Mózes Lászlót, Ságvári Endrét, Zimmermann Imrét és Friedmann Tibort nyolchavi börtönre ítélte.) (1982) Két nappal azután, hogy az újonnan megválasztott libanoni elnök, Besir Dzsemajel, az Izrael-barát Libanoni Erők falangista milíciavezére merénylet áldozatává esett, a keresztény milicisták betörnek Szabra és Satila palesztin menekülttáborokba, és a megszálló izraeli haderő jóindulatú „semlegessége” mellett két nap alatt lemészárolnak mintegy kétezer palesztint. Rafael Ejtan izraeli államfő gratulált a falangista parancsnokoknak a „kitűnő munka elvégzéséhez”, és egy buldózert bocsátott rendelkezésükre az áldozatoknak szánt tömegsírok kiásásához. (1989) A franciaországi Vichyben három siheder félholtra veri a lakásából kilépő 60 éves Robert Faurisson egyetemi tanárt, a második világháborús történetírás mítoszait „a valós tényekkel ütköztető” (egyebek mellett az emberirtó gázkamrák létezését tagadó), úgynevezett revizionista történeti iskola vezéralakját. A támadásért a Zsidó Emlékezet Fiai (FMJ) nevű illegális szervezet vállalta magára a felelősséget. 17. (1862) Az amerikai történelem legvéresebb (a déliek által sharpsburgi, az északiak által antietami néven számon tartott), 23 ezer halottat követelő csatája után az északiak megtiltják az elesett déli katonák eltemetését, s a déliek és az európaiak tiltakozására fittyet hányva csak akkor változtattak elhatározásukon, amikor a temetetlen és oszlásnak induló holttestek már a környékbeli lakosság egészségét veszélyeztették. Ezután a délieket tömegsírokba földelték el. (1936) „Hitler csodálatos változást hozott a nép gondolkodásmódjában. A háború óta először általános biztonságérzet uralkodik, a lakosság pedig boldogabb. Az egész országon az általános öröm légköre terjedt el. Ez egy boldogabb Németország. Ezt a csodát egyetlen férfi hajtotta végre. Ő egy született népvezér, egy elbűvölő, dinamikus személyiség, nemes szándékokkal, vasakarattal és rettenthetetlen szívvel. (…) Ő Németország George Washingtona” – írja Lloyd George vezető brit politikus a Daily Expressben. (1939) A Vörös Hadsereg benyomul Lengyelországba, azzal az ürüggyel, hogy „segítséget nyújt ukrán és fehérorosz véreinek”, akiket „a lengyel állam szétesése fenyeget”. A szovjetek 230 ezer hadifoglyot ejtettek, köztük 15 ezer katonatisztet. Ez utóbbiakat a katyni erdőben kivégezték. A bekebelezett új szovjet területekről legalább 400 ezer, legfeljebb egymillió lengyel állampolgárt Szibériába és Kazahsztánba deportáltak, negyvenezernél is több lengyelt pedig (köztük sok kommunistát és zsidót) kiszolgáltattak a németeknek. (1947) Jeruzsálemben a cionista Stern csoport terroristái hat golyót eresztenek a világháborúban „zsidómentőként” ténykedő svéd Folke Bernadotte grófba, tizenhatot pedig francia katonai tanácsadójába, André Serot ezredesbe. Bernadotte, akit az ENSZ Biztonsági Tanácsa a palesztinai helyzet békés rendezésének elősegítésével bízott meg, előző napi jelentésében nyugtalanságát fejezte ki az arab falvak és házak „látszólag szükségtelen” lerombolása és kifosztása miatt, és síkraszállt a földjükről elűzött arab menekültek mihamarabbi visszatérése érdekében. A merényletet Jichak Samir (későbbi izraeli miniszterelnök) utasítására egy négytagú különítmény követte el Meir Zetler vezetésével. Bernadotte gróf gyilkosa Yehoshua Cohen volt, aki öt hónappal később az izraeli kormány által meghirdetett általános amnesztia keretében kiszabadult börtönéből. 18. (1619) Kassán Bethlen Gábor protestáns katonái megölnek három katolikus papot. (1941) A Nyilaskeresztes Pártból kilépő Pálffy Fidél és Baky László vezetésével ismét önállósul a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (szeptember 29-én pedig a Nemzeti Egység Pártjával való egyesülés után megalakul a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetsége). 19. (1918) „Csak úgy győzhetjük le ellenségeinket, ha megvan a magunk saját, szocialista terrorja. Meg kell nevelnünk a mi oldalunkon, mondjuk kilencvenmilliót Szovjet-Oroszország százmillió lakosából. A többiekhez egy szavunk sincs. Pusztulniuk kell!” – jelenti ki Zinovjev alias Apfelbaum, a bolsevik párt egyik vezére a Szevernaja Kommuna című lapban. 20. (1901) Egan Ede miniszteri biztost, a magánuzsora és pálinkamérés esküdt ellenségét, a szövetkezeti mozgalom előfutárát, a szatmári és ruténföldi földművesek jótevőjét ismeretlen tettesek meggyilkolják. 21. (1939) Romániában Argeseanu tábornok kormánya elrendeli a Legionárius Mozgalom valamennyi fogva tartott vezetőjének statáriális kivégzését. A parancsot a 252 legionáriuson haladéktalanul végrehajtották. 22. (1911) Dmitrij (Mordehaj) Bogrov Kijevben meggyilkolja Pjotr Arkagyevics Sztolipint, az orosz kormány reformista elnökét. (Szolzsenyicint 70 évvel később antiszemitizmussal vádolták meg amerikai zsidó körök, mert egyik könyvében említést tett Bogrov zsidó származásáról.) 23. (1295) A Nyulak szigeti apácák panaszt tesznek a budai polgárok ellen, mert vámszedőiket elkergették. 24. (899) A Brenta melletti csatában az Itáliában portyázó magyar hadak legyőzik Berengár király túlerőben lévő seregét, majd hazatérőben kifosztják Észak-Itália kincsekben bővelkedő templomait és kolostorait. Ezután foglalták a modenaiak egyházi imájukba a híres fohászt: „A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket!” (1046) A békési Vata vezette magyarok legurítják a Kelen-hegyről Gellért csanádi püspököt és két paptársát. 25. (1990) A II. vatikáni zsinat 25. évfordulóján II. János Pál pápa jelenlétében Prágában aláírják azt a „zsidó-keresztény ökumenikus nyilatkozatot”, amely kiemeli az antiszemitizmus elleni harc fontosságát, különösen Kelet-Közép-Európa megújuló demokráciáiban, bűnbánatra hívja fel a katolikusokat a történelem folyamán a zsidók ellen elkövetett igazságtalanságokért és embertelenségekért, és a Vatikán hivatalos álláspontját tükrözve halálos bűnnek nyilvánítja az antiszemitizmust. 26. (1920) A magyar nemzetgyűlés elfogadja az 1920/XXV. törvénycikket a numerus claususról, amely előírja, hogy az egyetemekre és jogakadémiákra az országban élő „népfajok, nemzetiségek” csak országos arányszámuknak megfelelő arányban nyerhetnek felvételt. (1950) A Katolikus Papok Országos Békebizottsága felhívásában minden katolikus pap és hívő kötelességévé teszi a tanácsválasztás és „a békéért folytatott harc” sikeréért való küzdelmet. 27. (1640) A Jézus Társaság (jezsuita rend) fennállásának századik évfordulója alkalmából kiadott Imago Primi Saeculi Societatis Jesu című kötet szerint a „lutheránusokat és eretnekeket halálbüntetéssel kell kiirtani, meg kell őket ölni, kiherélni, égetéssel, szabdalással kimetszeni őket az emberiség testéből”. (1940) Az amnesztia nyomán 11 nappal korábban börtönéből kiszabadult Szálasi Ferenc vezetésével a Nyilaskeresztes Párt keretében megvalósul a nyilas egység, Csia Sándor, Hubay Kálmán, Ruszkay Jenő és Széchenyi Lajos mint vezetőségi tanácsadók részvételével. 28. (1939) Egy hónappal azután, hogy a Wehrmacht lerohanta Lengyelországot, Joachim von Ribbentropp német külügyminiszter Moszkvába utazik és eléri Sztálinnál 570 Szovjetunióba menekült német kommunista kiadatását, akiket az NKVD a breszt-litovszki határhídon fog kiszolgáltatni a Gestapónak. (1990) Kikürtölve azt a később megcáfolt rémhírt, hogy a parlament ülésszakán „valaki közbekiáltott, hordót a zsidóknak”, a Magyar Rádió Déli Krónikája kirobbantja az úgynevezett hordóügyet, az ily módon gerjesztett hisztériahullámot megfejelő Magyar Nemzet pedig azzal riogat, hogy több ezer magyar zsidó fog éhségsztrájkolni, ha nem történik a kedvükre való hatósági intézkedés. 29. (2001) „Magyarországon minden becsületes embernek előbb-utóbb muszáj lesz zsidónak lennie”, írja Bächer Iván a Népszabadságban. 30. (1950) Zárt ajtók mögött zajló perben halálra ítélik a Szovjet Kommunista Párt leningrádi szervezetének vezetőit (Kuznyecovot, Rogyionovot, Popkovot, Voznyeszenszkijt, Kapusztyint, Lazutyint), és alig egy óra múlva végrehajtják rajtuk az ítéletet.