A befagyasztott orosz vagyonból pénzelné Ukrajnát az Európai Unió
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke igyekszik elérni, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit ne csak befagyasztva tartsák az uniós tagállamok, hanem aktívan kezeljék, írja a Magyar Nemzet.
A cél elsősorban az lenne, hogy a mintegy 300 milliárd dollárnyi jegybanki eszköz befektetésével nyereséget generáljanak, majd azt az ukrajnai újjáépítési erőfeszítésekre fordítsák. Az uniós vezető szerint ezt a nemzetközi és az uniós joggal összhangban kell megtenni. A Financial Times című brit üzleti lapnak adott hétfői interjújában Charles Michel arról is beszélt, ezt a pénzt Kijev az ország újjáépítésére fordítaná – a tanács elnöke ezt „igazságosnak és méltányosnak” minősítette.
Hangsúlyozta azonban, hogy ennek jogilag megvalósíthatónak kell lennie.
Az Európai Bizottság is régóta keresi a módját, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna javára fordíthassa. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke például tavaly novemberben szintén bejelentette, hogy „aktívan akarja kezelni” a pénzt. A szóban forgó összeg eredetileg az orosz központi bank tulajdona volt, de behozták az EU-ba. A pénz visszaadható, Brüsszel elképzelése szerint azonban csak akkor, ha a szankciókat feloldják. Erről azonban csak a végső béketárgyalások során döntenek, az EU ugyanis azt szeretné elérni, hogy Oroszország is járuljon hozzá Ukrajna újjáépítéséhez.
Charles Michel az interjúban hangsúlyozta, az EU vezetőitől azt várja, hogy „adjanak némi lendületet” a megbeszéléseknek. Hozzátette, a vagyonelkobzás jogi akadályai ellenére is komoly politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a kérdésben előrelépés történjen.
A háború utáni helyreállítás költségeit az ukrán kormány, Brüsszel és a Világbank tavaly szeptemberben 350 milliárd euróra becsülte, ez az összeg azonban azóta vélhetően csak nőtt, illetve az ukrajnai infrastruktúra tovább romlott az azóta eltelt időszakban.
Egyes uniós tisztviselők azonban arra figyelmeztettek, hogy az „elkobzási terv” nem lenne összeegyeztethető a jogállamisággal, és hangsúlyozták a szövetségesek közötti fellépések összehangolásának fontosságát, hiszen az ügy kockázatos precedenst is teremthet. Christian Lindner német pénzügyminiszter szerint például ha elkobozzák az orosz jegybanki tartalékokat, az az európai államokat és szövetségeseiket is meglehetősen ingoványos jogi terepre navigálja. Von der Leyen ugyanakkor már korábban világossá tette, hogy Brüsszel intézményesített keretrendszert készít elő az elkobzott pénz Kijev javára történő befektetésére.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.