A chileiek leszavazták a liberális alkotmánymódosítást
Szeptember 4-én Chilében népszavazást tartottak arról, elfogadják-e a baloldali kormány által javasolt új alkotmányt. A 170 oldalas, 388 cikkelyt tartalmazó dokumentum száz jogot rögzítene, köztük a következőket: a „teljes értékű táplálkozáshoz”, a „szabadidőhöz”, a „neurodiverzitáshoz”, a „szexuális és nemi sokféleségek és eltérések közötti egyenlőséghez”, a lakhatáshoz, és az ingyenes oktatáshoz való jogot.
A javaslatra az ország tizenhat régiójának mindegyike nemmel szavazott.
A kötelező szavazáson Chile 19 millió lakosának mintegy 62 százaléka utasította el az alkotmánymódosítást, amelyet egy egyenlő arányban férfiakból és nőkből álló tanács alkotott meg.
A javasolt alkotmánymódosítás jelentősen megnövelte volna a kormány méretét, hatásköreit és hatalmát. Megszűnt volna a nemzet számára a szenátus által biztosított stabilitás, mivel a törvényhozás felső kamaráját egy csökkentett létszámú, úgynevezett „Régiók Kamarája” váltotta volna fel.
Javier Couso, a Diego Portales Egyetem professzora szerint ez az országot is „kevésbé vállalkozásbarát környezetté tette volna, mint amihez a chilei vállalkozók hozzászoktak”. A kormány lefoglalhatna bányákat és más ingatlanokat, de ahelyett, hogy a tulajdonosok számára a piaci értéket fizetné ki, csak egy bíró által meghatározott, „méltányos árat” kellene adnia.
Az új alkotmány 64. cikke kimondta volna: „Minden személynek joga van identitásának szabad kibontakoztatásához és teljes elismeréséhez, annak minden dimenziójában és megnyilvánulásában, beleértve a szexuális jellemzőket, a nemi identitást és kifejezésmódot, valamint a szexuális-affektív irányultságot”. E jog átruházása mellett az állam „törvények, pozitív intézkedések és eljárások” révén garantálta volna az „identitás” gyakorlását.
A dokumentum 6. cikke szerint a közintézmények tagjai több mint felének nőnek kell lennie. Míg a nők egy adott minisztériumban vagy állami testületben egyértelmű többséget alkothatnának, addig ennek ellenkezője törvénytelen lenne.
A népszavazás eredménye súlyos csapást jelent Gabriel Boric, az ország 36 éves elnöke, a baloldali Convergencia Social párt vezetője számára, aki az alkotmánymódosítási folyamat élharcosa volt.
Az alkotmánymódosítás elbukását megelőzően az elnök támogatottsága 38 százalékos volt, most pedig már kérdésessé vált.
Mauricio Morales, az Universidad de Talca politológia professzora azt mondta, ez „nagyon jelentős politikai, ideológiai és stratégiai vereség Boric elnök számára”. Morales szerint a javasolt alkotmány elutasítása „elkerülhetetlenül szétszakítja a kormánykoalíciót”.
(forrás)