– Hogyan értékeli a lezajlott elnökválasztásokat?

– A választás kiemelkedően fontos volt, hiszen történelmünk során ez volt az első és közvetlen elnökválasztás. A korábbi gyakorlat szerint a parlament szavazott meg egy jelöltet, és ha az kétharmados többséget szerzett, akkor döntött beiktatásáról a nép, igen vagy nem alternatívákkal. Most azonban tíz jelölt versenghetett az elnöki posztért. Az eddigi elnök, Hoszni Mubarak csak egy volt közülük. Először történt olyan, hogy az elnök az utcára ment az emberekhez, és meghallgatta panaszaikat.

– Mubarak elnök jellegzetes momentumként még a nyakkendőjét is levette a lakossági fórumokon.

– Ahogy mondja. Ráadásul az egyiptomi médiumok a kampány alatt nem „elnökként”, hanem „jelöltként” definiálták Hoszni Mubarakot. Természetesen nem mondjuk, hogy a választások tökéletesek voltak. Még hosszú út áll előttünk, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy tökéletes demokráciát építsünk ki. Ennek érdekében az elkövetkezendő hónapokban bevezetésre kerülő intézkedések eredményeképp tovább fog szűkülni az elnöki hatáskör, amivel egyenes arányban növekszik majd a miniszterelnök és a parlament befolyása.

– Mivel magyarázza, hogy a választásokon szembetűnően alacsony, mindössze 23 százalékos volt a részvétel?

– Az alacsony részvétel a múlt öröksége. Sok ember nem hitte el, hogy személye is számít, és ő is befolyásolhatja a választások kimenetelét. Bízom benne, hogy az idő múlásával ez változni fog. Az emberek megértik, hogy a választások valódiak, és a sikerhez rájuk is szükség van. Bízvást állíthatom, az eddig kitűzött célok megvalósultak. Hosszú idő óta először, újra felpezsdült az egyiptomi politikai élet. A rendőrség újra engedélyezte az utcai tüntetéseket. Ami az arab világban szinte egyedülálló, még a jelenlegi hatalom ellenzői is teret kaptak. Legfontosabb azonban, hogy kellő alapot fektettünk le a novemberben esedékes parlamenti választásoknak, amelyben a Nyugaton tapasztalt keménységű kampányra számítunk.

– Egyes egyiptomi ellenzéki vezetők kételkednek a mostani választások tisztaságában. Hogy vélekedik erről?

– Természetesen mindenkinek meglehet a maga véleménye. A választások tisztaságára az Elnökválasztási Bizottság felügyelt. Ők biztosítottak lehetőséget a civil szervezetek képviselőinek, hogy személyes jelenlétükkel őrködjenek a választás tisztasága felett.

– A mai napig vannak betiltott politikai csoportok. A Muszlim Testvérek például illegalitásban vannak.

– A Muszlim Testvérek aktívan működnek Egyiptomban, de nem mint politikai párt. Alkotmányunk kimondja, hogy vallási alapon nem szerveződhetnek pártok. A Muszlim Testvérek támogatói magánemberként részt vehetnek a politikai életben, de felekezeti alapon nyugvó pártot nem hozhatnak létre. Mi azt mondjuk, a vallás Istené, a haza mindenkié. A politikában nincs helye a vallásnak, és a politikának sincs helye a vallásban.

– Nem mond ez ellent az iszlám alapelveinek? Hiszen az nem választja ketté a világi és az egyházi hatalmat.

– Ez csupán a muszlimok egy részének a véleményét képviseli. Véleményünk szerint a hit kizárólag az emberre és istenére tartozik. Mindenkinek egyéni dolga, hogy templomban, mecsetben vagy zsinagógában fordul az istenéhez. Természetesen nekünk mint muszlimoknak erkölcsi kötelességünk, hogy kövessük az iszlám tanításait. De mind egyiptomiak vagyunk. Nálunk nincs különbség a muszlimok és a keresztények között. Vannak minisztereink, diplomatáink és bíráink mind a két felekezetből.

– Felmerül a kérdés, hogy a Nyugattól merőben más hagyományokkal rendelkező arab világban szükség van-e demokráciára.

– Egyiptomtól koránt sem áll távol a demokrácia ideája. Hazánkban már 1866 óta működik parlament. Mindenesetre ahogy ön is mondta, az arab országok kulturális, vallási és társadalmi öröksége nem hasonlítható a Nyugatéhoz. Éppen ezért nem szabad mindenben követnünk őket. Rá kell találnunk a saját pályánkra.

– Számos arab elnök kívánja hatalmát saját fiára örökíteni. Ez korábban Egyiptom kapcsán is felmerült. Lehetségesnek látja, hogy Hoszni Mubarak továbbadja elnöki posztját fiának?

– Véleményem szerint nem. Ez ellenkezik a demokratikus elvekkel. De az elnök úr is mondta már, hogy nem szándékozik továbbadni a hatalmat fiának.

– Az utóbbi időben több merénylet történt Egyiptomban. Vannak gyanúik, hogy kik állhattak ezek mögött?

– A nyomozások gőzerővel folynak. Egyenlőre nem tudunk biztosat mondani.

– Mennyire vetették vissza az események a turizmust?

– Öt-tizenöt százalékkal, mára azonban ez is helyreállt. Itt szeretném kifejezni hálámat a magyaroknak, akik nem hagyták megfélemlíteni magukat, és a rossz hírek ellenére vállalták egyiptomi útjukat. Bízunk benne, hogy a jövőben nem fordulnak elő hasonló esetek. Az arab kultúrában a vendég védelme a háziak kötelessége. Mi Egyiptomban egy nagy család vagyunk. Kötelességünk gondoskodni vendégeink kényelméről és biztonságáról.

– A Gázai övezetből történő izraeli kivonulás után felértékelődött Egyiptom stratégiai helyzete, lévén önök az egyetlen arab szomszédai a palesztin ellenőrzés alá került területnek. Hogyan kezelik az új helyzetet?

– Minden, ami Palesztinában történik, az ránk is kihat. Így a palesztin helyzet szorosan összefonódik az egyiptomi biztonsággal. E miatt kiemelt fontosságot tulajdonítunk a palesztin helyzetnek. Izrael Gázából való kivonulása fontos esemény volt. Egyiptom minden erejével azon van, hogy segítse a palesztinokat ezekben a sorsdöntő időkben. Ennek érdekében részt vállaltunk a palesztin rendfenntartó erők kiképzésében, és folyamatos gazdasági segítséget nyújtunk a palesztinoknak. Az útitervet és a békefolyamatot a legmesszebb menőkig támogatjuk, utóbbiban magunkra vállaltuk a közvetítő szerepet, és Kairóba hívtuk tárgyalni a feleket. Minden diplomáciai súlyunkat latba vetjük, hogy megvalósulhasson a nyugati partról való kivonulás, és az izraeli fél lebontsa a többi telepet is. Bízunk benne, hogy eljön az idő, amikor a palesztinok úgy élhetnek, mint a többi szabad nép.

– Köztudott, hogy Egyiptom évente több millió tonna búzát importál külföldről. Lát esélyt arra, hogy lévén Magyarország bőven van gabonának, komolyabb kereskedelmi kapcsolatok alakuljanak ki hazánk és Egyiptom között?

– Mindenképpen. Búzaimportunk zömét jelenleg Ausztráliából fedezzük, de törekszünk arra, hogy több lábon álljunk. Így Magyarországról is importálunk. Az Egyiptom és Magyarország közötti együttműködés azonban annál is több perspektívát rejt, mivel nálunk is számos olyan termék van – mint a gyapot vagy gyümölcsök -, melyeknek helyük lenne a magyar piacon. Bízom benne, hogy a lehetőségek fel fogják kelteni az üzleti élet figyelmét. Országainkat e mellett számos kulturális kapocs is összeköti. Rengeteg egyiptomi fiatal tanult és tanul Magyarországon, akik hazatérve megbecsült tagjaivá válnak az egyiptomi társadalomnak. Az Egyiptomba érkező évi nyolcmillió turistából ötvenkétezer magyar. A szám évről évre növekszik, mivel rengeteg magyar érdeklődését keltik fel az Egyiptomban található ókori, iszlám és keresztény kincsek.