A Genfben szerdán közzétett, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az Anyai, Újszülött- és Gyermekegészségügyi Partnerség (PMNCH) által közösen készített dokumentum szerint 2010 és 2020 között 152 millió koraszülött gyerek jött a világra. Az ENSZ azokat a gyerekeket tekinti köreszülöttnek, akik a várandósság 37. hete előtt születnek meg.

Hirdetés

A jelentés szerint a koraszülöttek túlélési esélyeit meghatározza, hogy hol jönnek a világra. A magas jövedelmű országokban 10-ből kilenc koraszülött túléli a szülést, még akkor is, ha akár csak 28 hétig volt az anyaméhben, míg az alacsony jövedelmű országokban csak tízből egy koraszülött marad életben. A koraszülések kétharmadát Dél-Ázsiában és Afrikában jegyezték fel, és a csecsemőhalálozás kockázata is ezekben a térségeken a legmagasabb.

Az ENSZ kiemeli, hogy a koraszülöttek akár életre szóló egészségi problémákkal is küzdhetnek, még akkor is, ha életben maradnak, mert a fogyatékosság és fejlődési elmaradások esélye az ő esetükben magasabb, mint azoknál a gyerekeknél, akik 40 hét várandósság után születtek meg.

A koraszületések okát a jelentés a konfliktusokban, a klímaváltozásban és a környezetszennyezésben látja. 2020-ban a 13,2 millió koraszülésből hatmillió a légszennyezettség miatt történt – mutat rá a dokumentum. Nagyobb a kockázat abban az esetben is, ha az anya tinédzserkorú lány.

A szervezetek arra szólították fel a világ kormányait, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a koraszülések veszélyére, és fordítsanak több pénzt a várandós anyák ellátására. A jelentést szerző három szervezet azt is szorgalmazza, hogy minden nőnek legyen hozzáférése szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz, ha kell, családtervezési eszközökhöz és megfelelő ellátáshoz a várandósság és a szülés idején.

Korábban írtuk