A magyar EU-elnökség egyik fontos célkitűzése a georgiai csatlakozási folyamat felgyorsítása

A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Georgia fontos partner az Európa előtt álló jövőbeli kihívások leküzdése tekintetében.

„Egyrészt Georgia is érti és támogatja a békén és stabilitáson alapuló szomszédsági politikát. Másrészt Georgia fontos szereplő lehet a jövőben Európa energiadiverzifikációs törekvéseinek sikerre vitelében. A harmadik pedig, hogy az ország rendkívül elkötelezett az európai integráció mellett” – szögezte le.

Majd aláhúzta, hogy a mostani látogatás egyik oka a közös felkészülés a júliusban kezdődő magyar EU-elnökségre, amire olyan időszakban kerül sor, amikor a közösség kifejezetten rossz formában van. „A mi célunk, hogy megerősítsük az Európai Uniót, megtörjük azt a spirált, ami egyre rosszabb formába viszi az Európai Uniót” – fogalmazott.

Valamint kifejtette, hogy ennek legjobb eszköze a bővítés, hiszen az EU-nak új lendületre, frissességre, dinamikára van szüksége, s ezt azok az országok tudják leginkább behozni, amelyek továbbra is lelkesen küzdenek a jövőbeli tagságért.

„Georgia is ilyen ország. Georgia, amely olyan gazdasági növekedést produkált az elmúlt időszakban – gyakran kétszámjegyű gazdasági növekedést -, amellyel egészen biztosan hozzá tud járulni ahhoz, hogy az Európai Unió versenyképessége végre hosszú évek visszaesését követően ismét javuljon” – mutatott rá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy hazánk határozottan támogatta az EU decemberi döntését, amellyel megadták Georgiának a tagjelölti státuszt. „Ez helyes döntés volt, s némiképpen jóvátette azt a korábbi tisztességtelen döntést, amely nem adta meg Georgiának Ukrajnával egy időben a tagjelölti státuszt” – mondta.

„Magyarország az európai uniós elnökségi időszaka során segíteni fogja Georgiát abban, hogy a lehető leggyorsabb csatlakozási folyamat menjen végbe, hiszen azt gondoljuk, hogy nemcsak Georgia, hanem az Európai Unió is sokat tud nyerni ezzel” – jelentette ki.

Majd tudatta, hogy a magyar hozzájárulás fizikailag is látványos, miután tizenhat magyar szakértő vesz részt az EU megfigyelő missziójában, hogy a dél-oszétiai és abháziai konfliktus ne tudjon kiújulni, és ezt a hozzájárulást továbbra is fenn fogja tartani a kormány.

A miniszter érintette az energiabiztonság kérdését is. „Teljesen világos, ezt már mindenki látja, még az is, akinek az ideológia fátyla ott lebeg a szeme előtt, hogy az európai kontinens önmaga nem képes garantálni a saját energiaellátásának biztonságát, ahhoz külső erőforrások is kellenek” – világított rá.

Márpedig szavai szerint a Kaukázus térsége nagyban hozzá tud járulni a kontinens energiaellátásához, mivel a régió országai elképesztő potenciállal rendelkeznek a megújuló termelés terén, ami lényeges a környezetvédelem szempontjából is.

Bejelentette, hogy hétfőn lép majd hatályba az azeri-georgiai-magyar-román megállapodás, amelynek alapján a Kaukázusból zöldenergiát, alapvetően szélenergiát importálhatnak Európába.

„Ez történelmi jelentőségű közös beruházás lenne, hiszen a világon nincs máshol még 1200 kilométer hosszú tenger alatti áramvezeték (.) A négy ország energiavállalatainak közös vállalata alapítás alatt van, és a megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó tender is lezárult. Egy nagy olasz vállalat most áll neki a megvalósíthatósági tanulmányt elkészíteni” – közölte.

Végül üdvözölte, hogy 2022-ben megdőlt a magyar-georgiai kereskedelem rekordja, ennek értékében 2010 óta 3,5-szeres bővülést regisztráltak.

Emellett sikerült lezárulni a tárgyalást a beruházásvédelmi megállapodásról, és ezt alá is írhatják, amint az Európai Bizottság megadja erre az engedélyt. Ez új lendületet adhat a gazdasági együttműködésnek, amelyet jelenleg alapvetően a gyógyszeripari és a légiközlekedési terület ural – hangsúlyozta.