Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Thierry Baudet
Hirdetés

– Láthattuk Nyugat-Európában a koronavírus-járvány idején, hogy ha az állam korlátozni akarja az embereket, akkor képes azt nagyon is szigorúan csinálni. De amikor a no-go zónákról vagy a migránslázongásokról van szó, akkor mégis tehetetlennek tűnik. Mi lehet erre a magyarázat?

– Valóban, míg a tömeges migráció idején a politikusok azt állították, hogy lehetetlen lezárni a határokat, addig a Covid kapcsán hirtelen mégis képessé váltak rá. Először azt lehetetlen ellenőrizni, hogy egy migráns illegális bevándorló-e, aztán az oltottság kapcsán valahogy mégis sikerült megoldani az emberek kontrollálását. A közösségi oldalakat is cenzúrázták. Azt pedig nem mondták el nekünk, mi a valódi oka ezeknek az intézkedéseknek. Valószínűleg ötven év múlva többet fogunk már tudni.

Thierry Baudet

· 1983-ban született.

· 2012-ben a Leideni Egyetemen doktorált jogból.

· 2015-ben magyarul is megjelent A határok jelentősége című könyve a Századvég kiadásában.

· 2016-ban megalapította a Fórum a Demokráciáért agytrösztöt, amely később párttá alakult.

· 2017 óta parlamenti képviselő.

· Második könyve, A Covid-rulett most jelent meg magyar fordításban.

– Ha már a határellenőrzésnél tartunk, a tömeges migráció előbb a világjárvány, majd az ukrajnai háború miatt vált másodlagos témává a politikusok szemében…

– A globális mélyállam azt akarja, hogy a migráció folytatódjon. Ez nagyon egyértelmű. Az egész nyugati világban folyamatos nyomást tapasztalunk. Az egyik ok, amiért csodálom Magyarországot, hogy önök szembeszállnak ezzel.

– Hollandia nem próbálja megfékezni a tömeges bevándorlást?

– Hazánkban olyan mértékű a bevándorlás, hogy tönkreteszi a társadalmunk szövetét. Több százezer emberről beszélünk egy viszonylag kis népességgel szemben. A kormány megbukott ugyan a közelmúltban a bevándorlás körüli vita miatt, de a legtöbb, amit elérhetünk, már csak az áradat átmeneti lelassítása.

– Ami az ukrajnai háborút illeti, az Európai Bizottság Európa vagy az Egyesült Államok érdekeit szolgálja?

– Nos, én még tovább élezném a kérdést. Azt sem gondolnám, hogy a háború Amerika érdekében áll. Szerintem pusztán csak egy kis lobbicsoport érdekét szolgálja Amerikán belül, a hadiipari komplexumét. Amerika, Európa, az ukránok és az oroszok is szenvednek tőle. Nagyon fontos, hogy Európa észhez térjen és rájöjjön, hogy ezt a háborút meg lehetett volna előzni. Ráadásul a NATO sem nyerheti meg. A folytatás ukrán életekbe fog kerülni, Európának pedig a gazdasági pozícióját fenyegeti. És úgy látom, hogy együtt kellene működnünk Oroszországgal, és együtt kellene gondolkodnunk korunk nagy kihívásairól ahelyett, hogy ezt a keleti határainkon élő hatalmas nemzetet becsméreljük, és eszkaláljuk a konfliktust.

– Hogyan változtatja meg a háború a globális status quót?

– Oroszország sok éven át próbált kapcsolatot teremteni a Nyugattal, de most teljesen átirányítja a figyelmét, például a BRICS-országokra. Eljön majd az idő, hogy az európai államok is bele akarnak majd kapaszkodni ezekbe a gyorsan növekvő gazdaságú, ásványkincsekben, energiahordozókban gazdag országokba. Remélem, nem lesz késő.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– A világ nagyobbik része továbbra is együttműködik Oroszországgal, és nem csatlakozott a szankciókhoz. Ez azt jelenti, hogy az USA vezette Nyugat már nem a legvonzóbb szövetség?

– Igen, abszolút. Amerika háborúkat indít mindenfelé, megszállottan beleavatkozik más nemzetek ügyeibe ahelyett, hogy a saját társadalmáról gondoskodna. Belül egyre gyengül. Az egész észak-atlanti szövetség nagyon-nagyon súlyosan romboló eszmék fogságában van. Itt az ideje, hogy a világ erőviszonyai megváltozzanak. Az atlanti világ egyértelműen elvesztette erkölcsi fölényét.

– Hosszú távon elvezethet mindez az Európai Unió bomlásához vagy legalábbis megváltozásához?

– Valószínű, hogy egy bizonyos ponton, amikor az erőviszonyok végképp eltolódnak, az európai nemzeteket már nem fogja összetartani az amerikai nyomás. Az EU a kezdetektől fogva amerikai projekt volt, ez a II. világháború utáni időszakból ered, amikor az amerikaiak befolyási övezetükbe vonták Nyugat-Európát. Központi kormányt akartak, amire befolyásuk van, és ezt a tervüket máig nem adták fel. A számukra kívánatos európai együttműködés nem több, mint a NATO gazdasági hátországa. Egyértelmű azonban, hogy Amerika nagyon rosszul teljesített a nyugati világ vezetésében a II. világháború utáni időszakban. Olyan hatalmi eltolódást élünk meg most, amelyre az elmúlt körülbelül száz évben nem volt példa. Ez az a pillanat, amikor a dolgok valóban megváltoznak a világban.

– A holland kormány és általában a fősodorbéli liberális holland politikusok évek óta nagyon kritikusak a magyar kormánnyal szemben. Úgy tűnik, hogy egyáltalán nincs közös pont. Mi lehet ennek az oka?

– Magyarország hazafias ország, és ez nagyszerű. Büszke a hagyományaira és a történelmére. Nem akar olyan hellyé válni, amelyet elárasztanak a világ minden tájáról érkező bevándorlók. A magyar emberek otthona akar lenni, ami szerintem csodálatos. Szóval ha abból indulunk ki, hogy Mark Ruttét Európa egyik legliberálisabb miniszterelnökekének szokás nevezni, akkor Orbán Viktor pont az ő ellentettje. Míg Magyarország történelmi épületeket épít újjá, újrateremti a szépséget, addig Hollandia az ellenkezőjét teszi. Ruttének ráadásul nincsen gyereke, nincs fogalma a család történelmi folytonosságáról. Hollandiában már nem értik, milyen fontos, hogy az emberek otthont tudjanak teremteni, családot tudjanak alapítani. De ez csak a politikai elit. Egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik felnéznek Magyarországra, akik szerint csodálatos, ami itt történik. Pártunk sok tagja is önöknél él. Néha tréfásan azt mondom, hogy mi nemcsak bevándorlásellenes, hanem kivándorlásellenes párt is vagyunk.

Korábban írtuk