Fotó: shutterstock.com/Loredana Sangiuliano (archív)
Hirdetés

Hozzáfűzte: Svédország a támadások „kiemelt célpontjává” vált, a múlt heti Korán-égetés pedig belbiztonsági fenyegetést idézett elő.

Június végén két férfi, köztük az iraki származású Salwan Momika a stockholmi központi mecset előtt megrongálta, majd elégette a Korán egy példányát. Az incidens Svédország NATO-csatlakozási kérelmének is ártott, Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanis kijelentette, hogy kormánya nem ratifikálhatja Svédország csatlakozását, amíg a Korán-égetések nem szűnnek meg az észak-európai országban.

Az incidens miatt továbbá több muszlim ország is bekérette a svéd nagykövetet, hogy személyesen adjanak hangot tiltakozásuknak, az 57 országot magában foglaló Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) pedig rendkívüli ülést tartott Dzsiddában, közös intézkedéseket sürgetve a muszlimok szent könyvének további meggyalázása ellen.

A Korán megrongálását, majd felgyújtását a svéd rendőrség előzetes jóváhagyásával tartották meg az iszlám egyik legszentebb ünnepe, az áldozati ünnep, az íd al-adha első napján, jóllehet a rendőrség később őrizetbe vette az elkövetőket.

Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva februárban még megtagadták az engedélyt két előre bejelentett Korán-égetésre, később azonban a svéd igazságszolgáltatás úgy foglalt állást, hogy nem fogadhatók el a rendőrség azon érvei, hogy ezek az akciók túlzott veszélyt jelentenek a közrendre és a biztonságra, valamint az ilyen jellegű cselekményeket hatályban lévő, a szabad véleménynyilvánítás jogát messzemenőkig biztosító törvény védi Svédországban.

Az igazságügyi miniszter csütörtökön közölte, hogy a helyzet kiértékelését követően a kormány eldönti, hogy szükség van-e a törvény módosítására.

Korábban írtuk