Elképzelhető, hogy Ausztria hamarosan katonákat is küld a magyar-szerb határszakaszhoz segítségképpen az illegális bevándorlók és az embercsempészek megállításához, az erről szóló megegyezés augusztus végén várható – közölte Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter az Ö1 közszolgálati rádió szerdai műsorában.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a katonáknak humanitárius és logisztikai feladataik lesznek.

Doskozil a bevetést azzal indokolta, hogy nemcsak igényeket kell támasztani az unióval szemben, hanem cselekvésre is szükség van. Jelenleg egy delegáció felméri Magyarországon, hogy milyen feladatokat kell ellátni – mondta. 

Július közepén Ausztria abban állapodott meg Magyarországgal, hogy húsz rendőrt küld a magyar-szerb határszakaszhoz, így támogatva a magyarországi határvédelmet.

Ernst Gelegs, az Ö1 rádió magyarországi tudósítója szerdán beszámolt arról, hogy a húsz rendőr – köztük három nő – ezen a napon kezdi meg a szolgálatot, amely nekik augusztus 31-ig tart majd, ezt követően érkezik a váltás. A rendőrök feladata az illegális bevándorlók és az embercsempészek megállítása lesz. Minden esetben két osztrák egy magyar rendőrrel járőrözik közösen. A határt gyalog vagy osztrák rendőrségi járművel járják be. Ezek az autók a legújabb megfigyelő-berendezésekkel, hőkamerákkal felszereltek – hangzott el a riportban. Az osztrák rendőrök erőszakot azonban nem alkalmazhatnak, csak önvédelemből. Az elfogott illegális személyeket a magyar rendőrök kísérik vissza a határ szerbiai oldalára.

A tudósító felidézte, emberi jogi szervezetek elmarasztalták Magyarországot amiatt, hogy ellentétes a genfi konvencióval az a magyar gyakorlat, miszerint a szerb határon visszaküldik a menekülteket. Hozzátette, a magyar álláspont szerint mindössze a menekültek „áthelyezéséről” van szó, a visszaküldés nem törvénybeütköző, mert a kerítés melletti szakasz is magyar terület. Az osztrák rendőrség nem akar részt venni ebben a konfliktusban – idézte Gelegs a magyar-szerb határ menti szolgálat ausztriai vezetőjét.

Ausztriában 2015 első fél évében 28 ezer 500, vagyis több kérelem elbírálása történt meg, mint az idei év azonos időszakában, amikor 25 ezer 700 kérelemről döntöttek. Közülük 14 ezret hagytak jóvá a július közepén ismertetett adatok szerint. A legtöbb kérelem szíriai és afganisztáni állampolgároktól érkezett az osztrák hatóságokhoz.

MTI

Fotók: MTI, shutterstock.com