Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat
Az Európai Unió egy évvel, 2020. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol „jogellenes” annektálása nyomán Oroszország ellen hozott, uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkozó korlátozó intézkedések hatályát – közölte az uniós tanács csütörtökön.
A tájékoztatás szerint a szankciók területi hatálya a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.
A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek uniós behozatala. Tilos a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás, amely azt jelenti, hogy európai állampolgárok és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak egyebek mellett ingatlant a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat. Tilos turisztikai szolgáltatásokat nyújtani a Krím és Szevasztopol területén, így például európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten.
Tilos továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik.
Öt évvel a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálását követően az unió továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Nem ismeri el és változatlanul elítéli a nemzetközi jog ezen megsértését – közölték.
Az Európai Unió 2014 márciusa óta több lépésben vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett. Például az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó szankciókat, amelyek a jelen állás szerint 2019. július 31-ig vannak érvényben. Egyedi, a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat magában foglaló korlátozó intézkedéseket foganatosított az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységek miatt, amelyek jelenleg 170 személy és 44 szervezet tekintetében vannak érvényben.
Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.
Putyin: Moszkva nem adja fel alapvető érdekeit a szankciók hatására
Oroszország nem fogja feladni alapvető érdekeit a nyugati szankciók hatására – jelentette Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön hagyományos éves televíziós fórumán, a lakosságtól beérkezett kérdésekre válaszolva.
Putyin szerint – a Krím elcsatolása és az ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett – gazdasági büntetőintézkedések mintegy 50 milliárd dollárnyi kárt okoztak Oroszországnak 2014 óta. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy az Európai Unió tagállamai ennél is nagyobb veszteségeket szenvedtek el a korlátozások miatt.
Az orosz elnök szerint a nyugati szankciók célja Oroszország növekedésének lelassítása, csakúgy, mint Kína esetében az amerikai büntetőtarifák.
Kijelentette, hogy kész amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal a G20-csoport június végén megtartandó oszakai csúcstalálkozója alkalmából, ha az Egyelt Államok is így kívánja. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az amerikai elnökválasztási kampány árthat a kétoldalú kapcsotoknak. Úgy vélekedett, hogy egy ilyen találkozó jótékony hatással lenne mind a gazdaságra, mind a kiberbiztonságra nézve.
Putyin szerint egyébként „minimum a régió számára” katasztrofális következményei lennének egy Irán elleni amerikai katonai támadásnak. Mint mondta, az események ilyen fordulata az erőszak megjósolhatatlan eszkalációját indítaná el. Az orosz elnök azt mondta, hogy Teherán mindeddig tartotta magát a nukleáris programja korlátozásáról megkötött nukleáris egyezményhez.
Putyin szerint a tavalyi kercsi haditengerészeti incidens során Oroszország által foglyul ejtett ukrán állampolgárok sorsáról az Ukrajnában fogva tartott oroszok szabadon bocsátásával összefüggésben kellene tárgyalni. Meglátása szerint a frissen megválasztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek otthon nem egy komédiával, hanem egy tragédiával kell szembesülnie,
Az orosz vezető a közvetítést követően újságírói kérdésekre válaszolva visszautasította 2014-ben a Donyec-medence felett lelőtt utasszállító repülőgép ügyében nyomozó nemzetközi csoport vizsgálódásának következtetéseit. A testület szerdán három orosz és egy ukrán állampolgárt gyanúsított meg a történtek miatt. Mint mondta, semmilyen bizonyítékot nem mutattak fel arra vonatkozólag, hogy Oroszország felelős lenne a Malaysia Airlines MH17-es járatának pusztulásáért.
A műsorra egyébként az elnökhöz több, mint másfél millió – többnyire szociális és belpolitikai tárgyú – kérdés és panasz futott be, amelyek megoldásával az eddigi tapasztalatok szerint a későbbiekben az orosz államapparátus fog foglalkozni.