Fotó: shutterstock.com (illusztráció)
Hirdetés

Dalli azt mondta, hogy az EU-nak a kezdetektől fogva fontos volt az állampolgárok jogegyenlősége és jogbiztonsága. Hozzátette, ezen e téren sok előrelépés történt, viszont a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek majdnem 40 százaléka továbbra is félelemben és kirekesztettségben él az unióban, és kiszolgáltatottságukat a koronavírus-járvány tovább fokozta.

Dalli bemutatta a stratégia legfontosabb elemeit: a biztonság garantálást, a diszkrimináció visszaszorítását, az esélyegyenlőséget az LMBTQI-csoportok számára, valamint a nyitott és befogadó társadalmak előmozdítását.

Felhívta figyelmet, hogy több uniós tagállam még mindig nem bünteti LMBTQI-csoportok elleni gyűlöletbeszédet és bűncselekményeket. Nagyon fontos – emelte ki – hogy ezen a téren jogharmonizáció legyen a tagországokan.

Hozzátette: ugyancsak jogharmonizáció lesz szükséges az úgynevezett „szivárvány családok” uniós szintű elismeréshez a tagállamokban, a családjog tekintetében a kölcsönösség alapján kell eljárni. A testület a „családok sokszínűségének” szempontjából fogja felülvizsgálni a 2009-es, unión belüli szabad mozgásra és tartózkodásra vonatkozó irányelveket is.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Dalli a plenáris ülésen a lengyel nők abortuszjogairól szóló vita kapcsán úgy vélekedett, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntése egyértelműen korlátozza az nők jogait. Emlékeztetett, hogy Lengyelország ellen a 2017-ben indított, 7-es cikkely szerinti eljárás során a bizottság megkérdőjelezte az alkotmánybíróság függetlenségét. „Továbbra is komolyak az aggodalmak ezzel kapcsolatban, amelyre a szeptemberi jogállamisági jelentés rá is mutat” – tette hozzá.

Nyomatékosította, hogy az erős női jogok európai értékek, de arra is felhívta a figyelmet hogy ezeket a vívmányokat nagyon könnyen el is lehet veszíteni. Dalli a bizottság elnökét, Ursula von der Leyent idézve figyelmeztetett: az EU nem csúszhat vissza a múltba, amikor a jelenben és a jövőben is minden téren az élen kell járnia.