Fotó: shutterstock.com/rebrova irina (archív)
Hirdetés

A tájékoztatást abból az alkalomból adták ki, hogy a NAK a bizottság elnökének, Alekszandr Bortnyikovnak, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának elnökletével ülést tartott.

A NAK szerint a tavaly február – vagyis az ukrajnai háború kezdete óta – megkísérelt 188 terrorcselekményt a legtöbb esetben „radikális eszmék hatása alatt álló, gyenge erkölcsű, a társadalom szélére sodródott fiatalok készítették elő, akik nem gondolnak tetteik következményére”.

Bortnyikov a tanácskozáson kijelentette: a terrorizmus mögötti ideológiák elleni küzdelem eredményeképpen 2019 és 2023 között kiépült az a rendszer, amely megvédi a lakosságot a nemzetközi terrorszervezetek propagandájától, ebben a megelőzés hatékony formáit és módszereit vezették be. A NAK ülésén ugyanakkor sürgették, hogy minden hatóság és oktatási intézmény növelje hatékonyságát annak érdekében, hogy a fiatalok elutasítsák a terrorizmust, a neonácizmust és a gyilkolás kultúráját.

A NAK-tanácskozáson külön figyelmet kapott, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” miatt új terrorfenyegetés alakult ki, amelynek forrásai főként az ukrán biztonsági szolgálatok és nacionalista alakulatok. A tájékoztatás szerint ezek a „kollektív Nyugat” közreműködésével terjesztik a terrorizmus és neonácizmus eszméit, megpróbálnak orosz állampolgárokat és Ukrajna területéről érkező embereket bevonni bűnös cselekedeteikbe az internet útján.

A NAK szerint az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) a bűnüldöző szervek és felügyeleti hatóságok részvételével 2019 óta 67 ezer terrorista anyagot blokkolt az interneten, 334 ezret pedig eltávolított.

Az orosz belügyminisztérium kedden arról adott ki tájékoztatást, hogy ukrajnai hivatalos szervekkel kapcsolatban álló telefonos csalók új taktikát alkalmazva vonnak be embereket az oroszországi felforgató tevékenységbe. A tárca szerint a bűnözők például pénzt csalnak ki áldozataikból, majd azt ígérik, hogy visszaszolgáltatják azt, ha az áldozat hajlandó felgyújtani katonai vagy közlekedési objektumokat, bankokat. Más esetben azzal fenyegetőzve veszik rá őket ilyen cselekedetekre, hogy ilyen-olyan problémáik lesznek vagy megölik hozzátartozóikat, ha nem hajtják végre a gyújtogatást.

A tárca szerint előfordul, hogy a „külföldi kurátorok” nyíltan azzal az ajánlattal hívják fel a célszemélyeket, hogy pénzjutalom fejében diverzáns vagy terrorcselekményeket kövessenek el. Korábban ezt a módszert kábítószer előállíttatására és terjesztésére használták.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint az orosz belügyminisztérium rámutatott, hogy az említett módszerekkel a közelmúltban az ukrajnai telefonálóknak több orosz régióban sikerült elérniük hadkiegészítő parancsnoksági épületek felgyújtását. A tárca arra figyelmeztetett, hogy az ilyen bűncselekmény 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Korábban írtuk