Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Hirdetés

Plenkovic kiemelte: folytatni kívánják a két ország rendőrsége közötti intenzív együttműködést, amelynek szerinte szorosnak, állandónak és folyamatosnak kell lennie, és hozzá kell járulnia az embercsempészek leleplezéséhez.

Golob hangsúlyozta: Zágrábnak és Ljubljanának „összehangoltan kell fellépnie” az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében.

Úgy vélte: ha Európa hatékonyan akarja kezelni a migrációs problémát, akkor a származási és tranzitországokkal kötött megállapodásokra kell összpontosítania.

A szlovén kormányfő szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) akkor tudja megmutatni valódi értékét, ha a teljes nyugat-balkáni útvonalat ellenőrzi.

„A Frontex egységeire különösen Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában van szükség” – mutatott rá Golob, hozzátéve, hogy Szlovéniában az idén regisztrált illegális migránsok mintegy fele olyan országokból származik, amelyekkel Belgrád és Szarajevó vízummentes politikát folytat.

A két kormányfő egyetértett abban, hogy Szerbiának és Bosznia-Hercegovinának össze kell hangolnia a vízumpolitikáját az EU-val.

Plenkovic közölte: a Frontex hat szakértőt küld Horvátországba fél évre, hogy segítsenek az illegális migránsok kitoloncolásában. Megismételte korábbi álláspontját: Horvátország a határai védelmét egyedül is el tudja látni.

Az EU-tagországok közül Horvátország rendelkezik az egyik legnagyobb méretű határrendészettel: 6700 rendőr őrzi a határokat, míg a Frontexnek összesen 11 ezer rendőre van – hangsúlyozta Plenkovic, aki javasolta, hogy a horvát rendőrök együtt járőrözzenek szlovén partnereikkel a közös határszakaszon.

Davor Bozinovic horvát belügyminiszter pénteki nyilatkozata szerint az év eleje óta 29 500 illegális határátlépést regisztráltak a horvát határon, ami 170 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem feltétlenül 29 500 különböző személyről van szó, hiszen egyes migránsok többtucatszor is megpróbálják illegálisan átlépni a horvát határt.

Rámutatott: idén megnőtt a menedékjog megszerzésére irányuló kérelmek száma, mivel Horvátország január elsejétől a schengeni övezet tagjává vált.

A menedékkérők azonban néhány napon belül általában elhagyják Horvátországot, majd élnek a szabad mozgás jogával az EU területén – magyarázta.

Bozinovic beszélt arról is, hogy lehetővé vált a nemzetközi védelmi státusszal nem rendelkezők őrizetbe vétele, és jelezte, hogy ezeket a bevándorlókat várhatóan az EU külső határainak közelében található létesítményekben helyezik majd el.

Korábban írtuk