Az unió két pólusa

Mint ismeretes, Magyarország a minap átvette a V4 soros elnökségét. Kérdés, mi történik, illetve mi történhet most, hogy Budapest áll a csoport élén, várható-e valamilyen nagyobb arányú változás a V4 tevékenységében.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta a demokrata.hu-nak, hogy először is emlékezzünk meg az eddig V4-elnök Lengyelország munkájáról, melynek legfőbb eredménye az volt, hogy annyi negatív jóslat ellenére egyben tudta tartani a visegrádiak csoportját.

A V4 ellenfelei ugyanis arra számítottak, hogy miután Magyarország lezárta a migráció balkáni útvonalát, s a visegrádi államok térségében gyakorlatilag megszűnt a migráció, szétesik a csoport. Hiszen csak a migráció elleni védekezés és fellépés tartotta össze eddig. És ugyancsak voltak, akik úgy vélték, hogy miután Lengyelország, s a jelenlegi lengyel kormány az Európai Unió fekete báránya lett, elveszíti majd a többi visegrádi tagország bizalmát, s ez szintén véget vethet a koalíciónak. Ez a prognózis sem vált valóra azonban.

A V4 tagállamai megértették, hogy legfontosabb feladatuk egy konkrét, valós alapokon nyugvó jövőképet alkotni Európa, ezen belül pedig az Európai Unió sorsáról is. Az egyik póluson Angela Merkel, s a hozzá csatlakozó magállamok Európa képe található, a másik póluson pedig kezd megfogalmazódni ennek az alternatívája, a V4-ek Európa-képe.

Kovács István úgy vélte, a németországi választások után törvényszerűen sor kerül az unió reformjára, a visegrádiaknak fel kell készülniük erre a folyamatra. Más pólus, másfajta forgatókönyv nincs, gyakorlatilag a német-francia tandem által vezetett magországok és a V4-ek blokkja áll szemben egymással.  Föderalizmus, vagy nemzetállamok Európája. Ez a kérdés.

Itt kell megemlíteni, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök nemrég olyan nyilatkozatott tett, hogy országa a centrum-államokhoz, illetve az euró zónához szeretne tartozni a jövőben.  Ficót éles hangon vonta kérdőre ezért a kijelentéséért parlamenti ellenzéke, szavait a V4-ek elárulásának tekintették. Fico erre úgy reagált, hogy félreértették, illetve az ellenzék szándékosan félremagyarázta a mondandóját. Tény azonban, hogy a már eurót használó Szlovákia ellen nem indított kötelezettségszegési eljárást az unió, a többi V4-es tagállam ellen viszont igen. Robert Fico legutóbb olyan kijelentést is tett, hogy nem a különbözőségeket és a konfliktusokat kell keresniük és kihangsúlyozniuk az EU tagállamainak, hanem az együttműködés lehetséges formáit és terepeit.

Ha már itt tartunk, újra felvetődött, hogy a politikai kérdéseken kívül mi az, amiben szorosabbra fűzhetik a szálakat a visegrádiak. Kovács István elsősorban kultúra és a gazdaság terén lát együttműködési lehetőségeket, itt , ha óvatosan is, de beindultak a folyamatok. Közös pénzügyekről még rendkívül korai lenne beszélni, Kovács István szerint, bár itt is van némi mozgás, latolgatják a V4 tagállamai, hogy közös autópálya-tarifát alakítanak ki. 

A közös hadsereg ügye viszont ennél jóval előbbre tart, létezik már unión belül az úgynevezett Visegrad Battlegroup nevű katonai-biztonságpolitikai formáció, ezt lehetne továbbfejleszteni, teljesebbé tenni.

Három V4-es tagállam, Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen kötelezettségszegési eljárást indított az EU, mert nem teljesítik a kötelező kvóta rendelkezéseit. A pernek, melyet Szlovákia és Magyarország indított az ügyben, s melyhez Lengyelország is csatlakozott, nincs visszatartó hatálya a jelek szerint. Kovács István itt két lehetséges brüsszeli forgatókönyvről beszél. Az egyik szerint már tudja az EU elitje, hogy milyen ítélet születik majd a perben. Vagy, ezzel az eljárással próbálja befolyásolni az őszre várható bírósági ítéletet. Ez a másik forgatókönyv…

Sinkovics Ferenc