Brüsszel az uniós polgárok pénzén mentheti meg luxusnyugdíjrendszerét
Az Európai Parlament korábbi tisztségviselői közül több mint kilencszázan Brüsszel kiegészítő támogatásáért folyamodtak hagyományos nyugdíjuk mellett. Az uniós törvényhozó testület által évtizedek óta működtetett kiegészítő nyugdíjalap azonban kimerülni látszik, hiszen busás összegekkel jutalmazzák belőle korábbi tagjaikat – erről ír a Magyar Nemzet.Hamarosan teljesen kiürülhet az Európai Parlament (EP) kiegészítő nyugdíjalapja, amellyel a testület korábbi tagjait jutalmazzák bőségesen a Politico brüsszeli hírportál információi szerint.
A kedvezményezettek listáját 2009 óta már nem bővítik újabb politikusokkal, ám még mindig több mint kilencszáz főnek jár a több ezer eurós havi kifizetés. Köztük jelenlegi uniós biztosok is szerepelnek – akik tehát a tisztségükből adódó fizetésen túl az alapból is felveszik ezeket az összegeket –, illetve korábbi brexitpárti képviselők, azaz az Európai Uniótól való elszakadást pártoló brit politikusok is kapják még a brüsszeli pénzeket – írja a Magyar Nemzet.
Nigel Farage brit euroszkeptikus politikus, aki korábban EP-képviselőként tevékenykedett, szintén feliratkozott a kiegészítő jövedelemért. Mindez pedig azt jelentené, hogy hat év múlva, 65. születésnapja után nemcsak a havi 6900 eurós parlamenti nyugdíjat, hanem további 6800 eurót is kapna a kiegészítő nyugdíjból – így havonta 13 700 euróval gondoskodna róla Brüsszel.
A nyugdíjkassza azonban a végét járja, 2025-re teljesen kifogyhat. Egy mentőcsomag létrehozása pedig 310 millió eurót róhat ki az uniós adófizetőkre.
Az EU-nak ezért sürgősen lépnie kellett, és még a nyugdíjalap megszüntetése is szóba került. Az intézmény pénzügyeiért felelős magas rangú uniós törvényhozók azonban végül arról döntöttek, hogy néhány eddigi szabályon változtatnak az EP korábbi tagjainak jövedelmezésével kapcsolatban.
Ezek közé tartozik, hogy 50 százalékkal csökkentik a kifizetéseket, 65-ről 67 évre emelik a jogosultsági kort, befagyasztják a kifizetések éves inflációhoz kötött emelését, és több kedvezményezettet felkérnek arra, hogy fogadjanak el egy egyszeri ajánlatot azért cserébe, hogy kilépnek a rendszerből.
A lépéssel az Európai Parlament időt nyert ahhoz, hogy 2027-ig fél gőzzel még működjön a nyugdíjalap, és az adófizetőknek nem 310 millió, hanem „csupán” 86 millió euróval kellene hozzájárulniuk. Ugyanakkor az is a döntés meghozatalának hátterében áll, hogy a 2024-es EP-választás kampányának idején az uniós állampolgárok valószínűleg nem nézték volna jó szemmel, ha Brüsszel ekkora terhet ró rájuk. A jövő évi voksolás után viszont újra dönthetnek arról, hogy teljesen az adófizetők pénzéből mentik meg a nyugdíjrendszert, hogy az ne menjen teljesen csődbe.
– Nem szabad lekerülni a tárgyalóasztalról annak a lehetőségnek, hogy hagyjuk, hogy az alap csődbe menjen
– jelentette ki Heidi Hautala, az Európai Parlament alelnökeinek egyike, aki szerint az ügyet bírósági úton kellene megvizsgálni. A zöldpárti képviselő egyben felszólította Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy önként vonuljon ki a rendszerből.
A 76 éves uniós biztos 20 ezer eurós havi fizetésén felül ugyanis szintén kapja a nyugdíjkifizetést.
– A kiegészítő alapból járó nyugdíj a lopás egyik formája, ami botrányos
– véli Ingeborg Graßle, az EP korábbi német képviselője.
Az önkéntes nyugdíjalapot 1991-ben hozták létre azzal a szándékkal, hogy valamennyi képviselő nyugdíját kiegyenlítse, akik közül néhányan akkoriban a nemzeti szabályok szerint kevés nyugdíjat kaptak volna. Amikor 2009-ben bevezették az EP-képviselőknek járó nyugdíjrendszert, az önkéntes alapot bezárták az új tagok előtt.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.