Fotó: MTI/EPA
Több száz migránssal a fedélzetén érkezik egy hajó Olaszországba
Hirdetés

A súlyosbodó bevándorlási válság ellenére az Európai Unió malmai lassan őrölnek. Pedig az olaszországi számok magukért beszélnek: amikor április 25-én Matteo Piantedosi belügyminiszter és Valerio Valenti, a migrációs vészhelyzet kezeléséért felelős kormánybiztos Lampedusa szigetére utazott, a megelőző két napban több mint ötven hajón és csónakban csaknem kétezer ember kötött ki illegálisan. Négy hajótörés is volt, sokan eltűntek a Földközi-tengerben. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy Lampedusa lakossága mindössze hatezer fő, négyszáz emberre tervezett befogadó központjában már a híradás idején is több mint kétezer-hatszázan tartózkodtak. Olaszország-szerte összesen 117 ezren élnek különböző befogadó központokban, jelentős terhet róva a költségvetésre.

Az olasz kormány tisztában van a probléma súlyával, és határozott intézkedésekkel akarja kezelni. 2023 első hónapjában közel 30 ezer illegális migráns kötött ki az ország partjainál, ami háromszáz százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Az egész unió területére 54 ezren érkeztek, ami 26 pedig százalékos növekedés. „Olaszország nem válhat parkolóvá, ahonnan a migránsok tovább tudnak menni más országba” – mondta Antonio Tajani külügyminiszter.

Kötelező szolidaritás

Miközben a római kormány az ország partjainak és határainak védelmére összpontosít, és meg akarja állítani az illegális bevándorlást, Brüsszelben még mindig más logika uralkodik. Noha Manfred Weber, a Néppárt európai parlamenti kép­vise­lő­csoportjának vezetője próbálja szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a Giorgia Meloni vezette Itália Testvéreivel, és ennek érdekében felülbírálta korábbi migrációpárti álláspontját, nem mindenki ért vele egyet. Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős – szintén néppárti – osztrák uniós biztos az Európai Parlamentben a tagállamok közötti „önkéntes szolidaritás” fontosságát hangsúlyozta. Szóhasználatában Hahn továbbra sem tesz különbséget a háború és üldöztetés elől menekülők, valamint a bármilyen egyéb okból illegálisan bevándorlók közt, álláspontja szerint a jobb élet reményében a veszélyes tengeri utat választókat is ugyanolyan emberséggel kell kezelni, akár menedékjogra, akár visszatoloncolásra számíthatnak.

Fotó: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino
A győzelem V-jelét formázza ujjaival az Európába igyekvő illegális bevándorlók egyike, mielõtt társaival partra száll Cataniában

Hahn érvelésének gyenge pontja, hogy az életveszélyes tengeri utat alapvetően azért választják tömegek a mai napig, mert az Európai Unió migrációs politikája húzófaktor számukra. A 2015-ös migrációs válság óta nem változott meg érdemben az a trend, hogy az embercsempészek hamis ígéretekkel csábítják Európába az embereket több ezer eurós összegekért cserébe, ráadásul rendre olyan túlzsúfolt, romos hajókon indítva őket útnak, amelyekről előre tudják, hogy nem jutnak el biztonsággal a célig. Ehhez a cinizmuson és pénzéhségen túl az is kell, hogy tisztában legyenek vele, a parti őrség és különösen a különböző NGO-hajók úgyis átveszik és a kontinensre taxiztatják őket. Európába érve aztán, ha a migránsok rá is jönnek, hogy reményeik hamisak voltak, arra elég nagy bizonyossággal számíthatnak, hogy évekig nem fogják őket kitoloncolni.

Hahn ismét bevetette az unió migrációs politikájának már hét éve kudarcot vallott receptjét, a migránsok elosztását a tagállamok között. Az osztrák biztos szerint még több embert kell még gyorsabban más tagállamokban elhelyezni. Bár kötelező betelepítésekről már nincs szó (az Emmanuel Macron által 2022 elején bejelentett reformterv nyomán a bizottság az önkéntesség elvét hangsúlyozza), az Európai Bizottság ezután sem azzal „segítene” az olaszoknak, hogy hozzájárul az illegális migráció megállításához, hanem továbbra is szétterítené a problémát.

Ennél is messzebbre megy a balliberális többségű Európai Parlament. Április huszadikán elfogadott migrációs javaslatcsomagjában a migránsok elosztására vonatkozó kötelező szolidaritási mechanizmus is szerepel.

Nem tanul a parlament

A bevándorlásról szóló európai parlamenti vitákban Hidvéghi Balázs többször is bírálta az Európai Unió migrációs politikáját. A Fidesz EP-képviselője lapunk megkeresésére elmondta, jobboldali képviselőtársaival – az Európai Konzervatívok és Reformisták, valamint az Identitás és Demokrácia frakciókból is – megpróbálták megakadályozni a fentebb említett javaslatcsomag elfogadását, és rávenni a parlamentet, hogy folytassa a vitát a témában. Hangsúlyozta, az elfogadott paktum a már bizonyítottan kudarcot vallott, rossz megoldásokat erőlteti. Ilyen az illegális érkezések tolerálása, valamint az Európai Bizottság által meghatározott kvótán alapuló elosztási mechanizmus is. Hidvéghi Balázs szerint a már most is tarthatatlan migrációs állapotot csak tovább súlyosbítanák az ilyen intézkedések. Hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy Európába nem lehet törvénysértő módon bejönni, és aki mégis megteszi, azt visszaküldik oda, ahonnan jött. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, csak egyre több lesz az illegális átkelés – mutatott rá.

Korábban írtuk

A Fidesz képviselőjét nem győzték meg egykori pártcsaládjuk, az Európai Néppárt (EPP) vezetőjének migrációval kapcsolatos nyilatkozatai. Mint mondta, Manfred Weber a korábbiaknál valóban határozottabb kijelentéseket tesz – például azt, hogy Brüsszelnek finanszíroznia kell a határkerítéseket –, de ez nem túl hiteles, hiszen nem is olyan rég még pont az ellenkezőjét mondta. Hangsúlyozta, az üres lózungokat pufogtató bajor politikus évek óta mindent elkövet, hogy a jobbközép Néppárt minél jobban igazodjon a balliberális brüsszeli mainstreamhez. Hidvéghi Balázs felhívta rá a figyelmet, hogy Weber a balliberális frakciók vezetőivel közösen éppen a minap követelte, hogy az Európai Bizottság további forrásokat vonjon meg hazánktól, egyebek mellett a pedagógusok státustörvénye miatt (az oktatás egyébként ráadásul tagállami hatáskör – a szerk.).

Ideológia és józanság

Az Európai Bizottság Hidvéghi Balázs szerint évek óta politikailag részrehajló módon végzi a munkáját, és nyomás alatt tartja az Európai Parlament. „Az uniós intézmények közül a tagállamokat tömörítő tanács az, ahol a leginkább józanságra lehet számítani” – mutatott rá. Hidvéghi Balázs kiemelte, a tanács következtetéseiben megjelent, hogy a határvédelmet akár kerítések építésével is erősíteni kell, ez pedig jelentős fordulat. Megjegyezte, az Európai Unió migrációs paktumának végső tartalma a három intézmény egyeztetésének eredményeit tükrözi majd, márpedig a parlament és a bizottság migrációpárti.

A tagállamok közül a képviselő szerint hazánk leginkább Olaszország támogatására számíthat a szigorú migrációs politika előmozdításában. Hozzátette, a szankciók és a háború megítélésében vannak ugyan véleménykülönbségek a közép-európai országok közt, de a régióban alapvetően közös az álláspont a migrációt illetően. A képviselő megemlítette az immár jobbközép kormány vezette Svédországot is mint lehetséges szövetségest ezen a téren, hiszen a bevándorlás a skandináv országban is akut probléma.