Csaknem egymilliárd eurót ajánlottak fel Ukrajnának
Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítéséről tartottak kedden Párizsban nemzetközi konferenciát, amelyen a francia külügyminiszter tájékoztatása szerint megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adományt ajánlottak fel.
Az esemény házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök azért hívta össze a nemzetközi közösséget, hogy segítsen az ukránoknak „ellenállni ezen a télen” az orosz támadással szemben.
Az elmúlt hónapok luganói, varsói és berlini konferenciái után ez a találkozó, amelyen 70 ország és nemzetközi szervezet küldöttségei, köztük számos kormányfő vesz részt, „gyakorlatias” jellegű lesz – magyarázta Macron.
Az ukrán elnök, aki videokapcsolaton keresztül vett részt az eseményen, azt mondta: Ukrajnának legalább 800 millió euró (mintegy 328 milliárd forint) gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban.
A francia elnöki hivatal szerint a felajánlások kedd reggel már 400 millió eurót értek el.
„A segítség meghaladta még a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kért 800 millió dollárt is (.). ”Örömmel jelentem be önöknek, hogy meghaladtuk ezt a számot, és közel vagyunk az egymilliárd euróhoz„ – mondta később Cathérine Colonna francia külügyminiszter Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Ebből az egymilliárd euróból 415 milliót az energiaszektorra, 25 milliót a vízellátásra, 28 milliót élelmezésre, 17 milliót az egészségügyre, 22 milliót a szállításra költenek, a fennmaradó közel 493 eurót pedig még nem nevesítették.
”Országunk nem fog sötétségbe borulni„- mondta Smihal, aki örömét fejezte ki a ”civilizált világ„ által Ukrajnának nyújtott jelentős segítség láttán.
”Nagyon hálásak vagyunk minden országnak, amely szövetségesünk marad ezekben a zord időkben„ – tette hozzá a kormányfő, aki ismét fogadkozott, hogy országa visszanyeri a szuverenitását és a területi épségét.
A rendezvény fő célja a Moszkva által október óta alkalmazott stratégia semlegesítése volt, amely a polgári infrastruktúra elleni támadásokra összpontosít.
Macron hangoztatta: Oroszország, amelynek katonai gyengeségeire fény derült, cinikus stratégiát választott annak érdekében, hogy térdre kényszerítse Ukrajnát. Korábbi nyilatkozatait megismételve úgy vélekedett, hogy ezek az orosz csapások ”háborús bűncselekményeknek„ minősülnek, és ”nem maradnak büntetlenül„.
A konferencia előadói öt kulcsterületre – energia, víz, élelmiszer, egészségügy és közlekedés – összpontosítanak, hogy Ukrajna képes legyen megőrizni alapvető infrastruktúráját.
Macron további 76,5 millió eurós francia támogatást jelentett be a tél átvészeléséhez, 2023 elejére az energiaágazatban. Ez a májusban már bejelentett, folyósítás alatt álló 48,5 millió eurón felül van.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azt közölte, hogy Berlin is külön 50 millió eurót ad.
A konferencia délután a francia gazdasági minisztériumban folytatódott. Ennek a tanácskozásnak a címe ”Kétoldalú találkozó Ukrajna ellenálló képességéért és újjáépítéséért„. A cél, hogy mozgósítsák a francia vállalatokat az újjáépítés érdekében. A fórumra meghívták a francia tőzsde 40 óriáscégét, továbbá mintegy 500 kisebb francia vállalatot.
Bár sem tűzszünet, sem a háború befejezése nincs kilátásban, ”az ukránok kérték, hogy beszéljünk az újjáépítésről„ – közölte a francia elnöki hivatal.
A Világbank szerint az ukrán gazdaság az idén 33 százalékkal zsugorodott a február 24-e óta tartó háború következtében. A pénzintézet úgy véli, hogy a recesszió idén elérheti akár a 40 százalékot is.
Magyarország is kifejezte szolidaritását Ukrajnával
Magyarország is kifejezte szolidaritását Ukrajnával a Párizsban kedden tartott nemzetközi konferencián, valamint üdvözölte az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű EU-támogatást – mondta a találkozót követően az MTI-nek a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.
Sztáray Péter sikeresnek nevezte a párizsi donorkonferenciát, amelyen 46 ország ajánlott fel pénzbeli és természetbeni hozzájárulást.
Cathérine Colonna francia külügyminiszter tájékoztatása szerint a találkozó résztvevői megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adományt ajánlottak fel.
„Nagyon szerteágazó az a támogatási csomag, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának a háború kezdete óta” – emlékeztetett Sztáray Péter, aki felszólalásában beszámolt arról, hogy Magyarország, milyen területeken biztosított eddig támogatásokat, és tervez a továbbiakban hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajnában a működőképességet fenn lehessen tartani, hogy a humanitárius nehézségeket enyhíteni lehessen, valamint hogy a gyerekek iskoláztatása biztosítva legyen laptopokkal, és az energiaellátás is szavatolva legyen. Ez utóbbi esetben Magyarország generátorokat ad Ukrajnának.
Az államtitkár azt is megemlítette, hogy sérült katonákat is fogad Magyarország, és ukrajnai gyerekeket is táboroztat, valamint fogadja és ellátja az érkező menekülteket. Megemlítette, hogy hazánk a gabonaszállítási projektben is részt vesz: 10 ezer tonna gabonát szállít Afrikába 3,5 millió dollár értékben.
Volodimir Zelenszkij, aki videokapcsolaton keresztül vett részt az eseményen, azt mondta, Ukrajnának legalább 800 millió euró (mintegy 328 milliárd forint) gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban.
Sztáray Péter elmondta: az energia a legsérülékenyebb terület pillanatnyilag, nagyon sok helyen nincs se fűtés, se világítás, s ezért az ukránok generátorokat kérnek, valamint olyan berendezéseket, amelyek a megsérült infrastruktúra javítását szolgálják. Ezenkívül LED-égőket is kér Ukrajna, mert azokkal lehet a fogyasztást csökkenteni, és enyhíteni a nyomást az energiainfrastruktúrán.
Az államtitkár üdvözölte az előző napi döntést a 18 milliárd euró összegű EU-támogatásról, amelynek Magyarország is része. Jelezte, hogy az összeg egy részét az ukrajnai intézményrendszer megerősítésére, valamint a jogállami keretek javítására kell fordítani.
„Magyarország fontosnak tartja azt is, hogy a jogalkotás inkluzív mederbe terelődjön, azaz a társadalom minden rétegét segítse, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Ez számunkra egy prioritás, még a háborús időkben is, mégpedig azért, hogy a magyar nemzeti kisebbségi közösségnek a sorsa ne romoljon a korábbiakhoz képest” – mondta az államtitkár.