Elbuktak a francia kormány elleni bizalmatlansági indítványok a nemzetgyűlésben

Ezeket a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés és a baloldali pártszövetség, a NUPES azért nyújtotta be, mert a kormány életbe léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét, amely alapján nem bocsátotta parlamenti szavazásra a jövő évi költségvetést.

A jogszabály alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt. A kormány szerda délelőtti ülésén döntött a szavazás megkerüléséről.

A baloldali pártok által még aznap benyújtott bizalmatlansági indítvány a hétfői szavazáson 239 szavazatot kapott, de legalább 289-re lett volna szükség a kormány megdöntéséhez. Marine Le Pen néhány perccel a szavazás előtt jelentette be, hogy pártja, a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés a korábbi álláspontjával ellentétben megszavazza a NUPES bizalmatlansági indítványát, de ez sem volt elég a többséghez. A szintén ellenzéki jobbközép Köztársaságiak viszont nem támogatták azt.

Ezt követően a képviselők egy másik bizalmatlansági indítványról is szavaztak, amelyet a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyújtott be a nemzetgyűlésnek, az viszont csak 90 támogatói szavazatot kapott. A párt 89 képviselővel rendelkezik a nemzetgyűlésben.

Az éjszaka folyamán egy harmadik bizalmatlansági indítványról is szavaz az alsóház a baloldali pártszövetség javaslatára, amelyet a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvénynek a szavazás nélküli elfogadására válaszul nyújtott be a NUPES. Miután a jobbközép ezt sem támogatja, nincs sok esély a kormány megbuktatására. 

 Elisabeth Borne miniszterelnök felháborítónak és „természetellenes szövetségnek” nevezte a Nemzeti Tömörülés és a baloldali pártok bizalmatlansági indítványait. A kormányfő a NUPES-nek „a szélsőségeket és a hazugságukat” vetette a szemére, míg a Nemzeti Tömörülést a „leegyszerűsítései és túlzásai” miatt bírálta, és úgy vélte, hogy Marine Le Pen pártjának „alapvető ideológiája nem változott az elmúlt ötven évben”.

Jóllehet Emmanuel Macront a franciák áprilisban újraválasztották köztársasági elnöknek, a júniusi nemzetgyűlési választásokon nem biztosítottak neki abszolút többséget a nemzetgyűlésben, ami megnehezíti a kormánypárt számára a törvénytervezetek elfogadását.