A Transparency International (TI) nemzetközi civilszervezet korrupcióérzékelési indexében (CPI) a legjobban teljesítő 20 ország közül 14 nyugat-európai, illetve európai uniós ország. Ennek ellenére a térség országaiban megrekedtek a korrupcióellenes törekvések, és gyengülnek a demokratikus intézmények – állapítja meg a berlini székhelyű szervezet kedden kiadott éves jelentésében.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A tavalyi évre vonatkozó felmérésben a 100 fokú skálán a legjobb helyre visszatért Dánia a maga 88 pontjával, ami ugyanannyi, mint egy évvel korábban, csak éppen a tavalyi első Új-Zéland az akkor elért 89 pontról 87-re csúszott vissza. Utánuk következik Finnország, Szingapúr, Svédország, Svájc, Norvégia, Hollandia, Kanada. Az élbolyban nincs nagy meglepetés, de általánosságban a világban a korrupcióérzékelés folyamatosan súlyosabb lett az utóbbi négy évben. 

Az unióban a leggyengébben szereplő országok: Bulgária, amely egy ponttal 42-re rontott tavaly, Görögország, amely három ponttal rontott 45-re, és Magyarország, amely egy pontot javított tavaly óta (46-ra). A tavalyit megelőző években Bulgária teljesítménye valamelyest javult, és hasonlóan alakul a korrupció Romániában is, mert felfelé araszolás után ez az ország is egy pontot rontott tavaly 47-re.

Az EU-ban Magyarország mellett Málta rontott a legtöbbet az utóbbi években a korrupcióérzékelési indexén: az apró szigetország tavalyi pontszáma 54.

Az EU, illetve Nyugat-Európa átlaga 66 pont volt tavaly, amivel messze a legjobban teljesítő régió a világon, de a nemzeti és uniós hatáskörök összevisszasága problémákat okoz, és a blokk még távol van attól, hogy hatékonyan tudjon fellépni a korrupció ellen – állapítja meg a TI. Pedig a szervezet szerint az EU-nak nem szabad megtorpannia a korrupcióellenes törekvésekben, és ennek érdekében a Transparency ajánlásokat tesz. 

A szervezet szerint a korrupció annál súlyosabb egy országban, minél egészségtelenebb ott a demokrácia, és lát egy olyan összefüggést, hogy Magyarország és Törökország annál korruptabb, minél tekintélyelvűbb. A TI Magyarország esetében – mint tavaly – most is kiemeli a civil társadalom és a független sajtó terének gyors szűkülését. 

Az Európán kívüli térségekről szólva a TI megállapítja, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét érő fenyegetések miatt az Egyesült Államok tavaly kiesett a 20 legkevésbé korrupt ország köréből, 2011 óta először: egy év alatt négy pontot rontott, 71-re. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a korrupció súlyos problémát fog okozni az országban, amelynek pedig a világ vezető hatalmának kellene lennie ebből a szempontból is – olvasható a jelentésben. A TI szerint ez egy olyan probléma, amelyet a Republikánus Párt és a Demokrata Párt csak közösen tud megoldani.

A jelentés összefoglalója szerint a kiteljesedett demokráciák átlaga 75 volt tavaly a 100-as skálán, a törékenyeké 49, az autokráciáké pedig 30. 2012 óta csak 20 ország javított jelentősen a teljesítményén, köztük Argentína 35-ről 40-re, és Elefántcsontpart 29-ről 35-re. Ugyanebben az időszakban 16 ország rontott jelentősen, köztük Ausztrália 85-ről 77-re, és Chile 72-ről 67-re.

A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat.