Emberi jog lett a klímaváltozás elleni küzdelem?
Van-e a klímaváltozásból levezethető emberi jogsértésekkel kapcsolatban dolga az emberi társadalmaknak, és ha igen, mi az? Többek között ezt a kérdést tárgyalta Calum T. Nicholson, az MCC vendégkutatója és Benoît Mayer, a Hongkongi Egyetem docense, francia jogtudós a Danube Institute 2023. április 5-ei rendezvényén. Mayer szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta szén-dioxid kibocsátás között vitathatatlan a kapcsolat, de a teendők jóval kevésbé egyértelműek, azok kapcsán több teret kellene biztosítani a kiegyensúlyozott vitának.A szakember szerint két irányban folyik a klímaváltozás elleni küzdelem: a társadalmak egyfelől igyekeznek alkalmazkodni hozzá, másfelől igyekeznek mérsékelni a kibocsátások csökkentésével. A mérséklés általános, globális feladat, míg a hozzá való alkalmazkodás lokális, az emberek helyi közösségeit érinti. De hogyan kellene mindennek tükröződnie az állami törvényhozásban? Különösen a klímaváltozás mérséklésénél nehéz ez a kérdés, hiszen az nem egyértelműen kötődik a helyi, állami feladatokhoz, lévén, hogy a klíma felmelegedése globális mértékű.
Ettől függetlenül számos aktivista gondolja úgy, hogy az állam felelősséget kell, hogy viseljen a globális felmelegedéssel kapcsolatban, amit azzal támasztanak alá, hogy a klímaváltozás hatással van az emberi jogokra. Jogi érvelésük szerint a klímaváltozás sérti az emberek élethez való jogát. Azt azonban általában már elfelejtik számításba venni, hogy a klímaváltozás elleni harcnak is vannak olyan költségei, amelyek hátrányosan érintik az emberek jogait – sok más társadalmilag fontos szolgáltatásra nem jut például költségvetési keret, ha mindent a klímaharcra költenek. Az aktivista szemlélet ezt egyszerűen nem veszi figyelembe, nem enged teret megfelelő, kritikus tudományos gondolkodásnak. Sokan úgy tesznek, mintha a fizika és közgazdaság tudományai egyértelműen mutatnák az irányt, hogy mit kell tenni a klímaváltozással kapcsolatban. Ez azonban téves hozzáállás, mert a tudományra való hivatkozással nem spórolható meg a megfelelő költség-haszon elemzésen alapuló felelős politikai döntéshozatal.
Calum T. Nicholson kérdésre válaszolva elmondta: a klímaváltozás áldozatai léteznek és valóban a melegedő klíma okozza nehéz helyzetüket, például Afrika Száhel-övezetében, de erre nem feltétlenül csak a klímaváltozás csökkentésére fordított újabb nagy összegű kiadások jelentik a megoldást, a társadalmak jobb adaptációs képességeit is fejleszteni kell. Sok esetben egy adott külső probléma csak akkor igazán probléma, hogyha egy társadalom nincsen rá felkészülve, mert belső rendszerei ezt nem teszik lehetővé.