Értelmetlen vízumhadművelet
Az EU októbertől felmondja a schengeni vízumok könnyített kiadásáról szóló megállapodást Oroszországgal. Ezzel a tagországok nemcsak hatalmas idegenforgalmi bevételektől esnek el, de már látszanak az új vasfüggöny redői is. Brüsszel ártatlanokat szankcionál, vagyis szembemegy a genfi egyezmény kollektív büntetésre vonatkozó tilalmával és a schengeni kódex előírásaival is.
Elöljáróban szögezzük le, nincs egyhangúság a tanácsban arról, hogy általános vízumtilalmat vezessenek be Oroszországgal szemben, így nem születhet ilyen döntés. Az EU ugyanakkor októbertől felmondja a schengeni vízumok könnyített kiadásáról szóló megállapodást Oroszországgal, vagyis megdrágítja és megnehezíti az oroszok számára a beutazást. Ehhez viszont elegendő a minősített többség is.
Megosztottság jellemezte az EU-s külügyminiszterek prágai találkozóját, és a vita azóta sem hagyott alább. Az unió vezető tagállamai, Németország, Franciaország és Olaszország ellenezték a teljes tilalmat. „Vízumpolitikánknak lehetővé kell tennie a személyes kapcsolattartást azokkal az orosz állampolgárokkal, akik nem állnak kapcsolatban az orosz kormánnyal” – áll Berlin és Párizs közös nyilatkozatában.
Észtország azonban már február óta nem adott ki turistavízumot orosz állampolgároknak, júliusban pedig felszólították a többi tagállamot, hogy kövessék a példát. Az észtek és a lengyelek mentek el a legmesszebbre. Észtország elsőként zárta le határait az orosz turisták előtt. Akkor sem léphettek be, ha volt Észtországban kiadott érvényes vízumuk. „Beengedjük egy agresszor állam polgárait, hogy békésen felkereshessék a Louvre-t, utána hazatérhessenek hazájukba, mintha mi sem történt volna?” – érvelt Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a Politico hírportálnak adott interjújában, elfelejtve, hogy a Louvre nem Észtországban van.
A beutazási tilalom Zelenszkij elnök felhívására született. Az ukrán államfő szerint az EU-nak meg kell tagadnia az oroszok beutazását. Lettország és Litvánia jelezte, hogy már nem ad ki új vízumot, Finnország pedig, amelynek a leghosszabb a közös határa Oroszországgal, szeptembertől a feldolgozott vízumkérelmek számát 90 százalékkal csökkenti. Ennek súlyos következményei lesznek, a legtöbben ugyanis Finnországon keresztül léptek be egy másik EU-tagállam területére. A soros elnök Csehország is csak azokat az orosz újságírókat és más civileket engedné be, akiknek üldöztetéstől kell tartaniuk.
Az EU és Oroszország 2007-ben kötött megállapodást a vízumkiadásról. Az orosz kormányzati tisztviselőket és a vállalkozókat érintő részt Brüsszel már februárban hatályon kívül helyezte. Válaszul Moszkva bejelentette, eltörli az uniós diplomaták vízumkedvezményeit, és vízumkötelezettséget vezet be az EU-s tagállamok, valamint Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai számára.
Most a turistavízumok kerültek sorra annak ellenére, hogy az EU ebben a kérdésben nagyon megosztott. Ennek több oka is van. Jó néhány ország polgáraiban él a fájdalmas emlék a szovjet időkből, amikor nem léphették át a vasfüggönyt. A hidegháború korszakáról, amely évtizedekre elválasztotta egymástól az európaiakat. A szovjet tömb állampolgárai évtizedekig nem utazhattak nyugatra, a keletnémetek pedig még Nyugat-Németországba sem. A német fővárost fizikailag is fal választotta ketté. Nem véletlen, hogy Németországnak nem tetszett az ötlet. Emellett Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Magyarország és Ciprus is ellenezte az oroszok általános beutazási tilalmát. Utóbbi országban viszonylag nagy, ötvenezres orosz diaszpóra él.
Az uniós szintű beutazási tilalom ellen többen felszólaltak. Az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg óva intett attól, hogy „kiöntsük a gyereket a fürdővízzel”, mert ezzel megszűnne minden kapcsolat az orosz civil társadalommal. Olaf Scholz német kancellár azzal érvelt, hogy „az orosz–ukrán konfliktus nem az orosz polgárok háborúja, sokkal inkább Vlagyimir Putyiné”. Scholz szerint ha a szankciók mindenkit érintenek, beleértve az ártatlanokat is, az gyengíti a hatékonyságukat. A német kancellár ezzel a mondatával két dolgot árult el: egyrészt azt, hogy nem hisz túlságosan a szankciók hatékonyságában, másrészt akarva-akaratlanul ráirányította a figyelmet a kollektív büntetés fogalmára, amely a náci Németország legsötétebb korszakát idézi.
Tény, hogy az oroszokat az EU kollektív büntetésben részesíti azzal, hogy megnehezíti, illetve ellehetetleníti az utazásaikat csak azért, mert oroszok. A Wiki.hu meghatározása szerint a kollektív büntetés olyan szankció, amelyet egy csoportra szabnak ki az adott csoport tagjai által állítólag elkövetett cselekmények miatt. Mivel a helytelen cselekményért nem felelős személyeket célozzák meg, a kollektív büntetés nem egyeztethető össze az egyéni felelősség alapelvével. A megbüntetett csoportnak gyakran nincs közvetlen kapcsolata az elkövetővel azon kívül, hogy ugyanazon a területen él, és nem feltételezhető, hogy ellenőrzést gyakorol az elkövető cselekedetei fölött. A kollektív büntetést tiltja a genfi egyezmények közös 3. cikke és a kiegészítő jegyzőkönyv.
A nemzetközi jog kimondja, hogy senki sem büntethető olyan cselekményért, amelyet nem ő követett el. Ez a genfi egyezmények és jegyzőkönyveik által megállapított egyik alapvető garancia, amely nemcsak védett személyekre vonatkozik, hanem minden egyénre, függetlenül attól, hogy milyen státussal rendelkeznek vagy milyen kategóriába tartoznak. De a schengeni határ-ellenőrzési kódex is előírja, hogy minden egyes vízumkérelmet egyénileg kell elbírálni. Olyan nincs, hogy nem léphetnek be az EU-ba „az oroszok”.
Végül van egy pragmatikus szempont is, ami a Covid-járvány által igencsak megtépázott idegenforgalmi ágazat számára életbevágó: a Die Welt című lap adatai szerint tavaly az EU összesen hárommillió schengeni vízumot adott ki, amelyből félmilliót orosz turisták igényeltek. Ám tavaly a járványtól tartva sokan otthon maradtak. 2019-ben, a pandémia előtt azonban még 4,1 millió orosz állampolgár kért és kapott beutazási engedélyt az EU-ba.
Induljunk ki ebből a számból: Brüsszel egy tollvonással lemond több mint négymillió jól fizető, gazdag turistáról a válság kellős közepén, és ezzel euró-százmilliókat dob ki az ablakon. Senki ne gondolja, hogy ezután a gazdag oroszok majd otthon maradnak. A rubel árfolyamának erősödése az euróhoz és a dollárhoz képest fellendítette az utazási kedvet, csakhogy az oroszok úti célja a barátságtalan EU helyett az idén már az Egyesült Arab Emírségek, Törökország, Mauritius, illetve a Maldív-szigetek lett. Akkor most kinek a hátán csattan az ostor?