Ezer sebből vérzik Emmanuel Macron háborús terve
Az Ukrajna további támogatásáról szóló hétfői párizsi konferencia után Emmanuel Macron bejelentette, hogy újabb szintre léphet az ukrán-orosz háború.„Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalosan szárazföldi csapatokat küldjenek, de semmi sincs kizárva”
– lengette be az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfliktus lehetőségét a francia elnök, hozzátéve, hogy a Nyugatnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút.
Oroszország veresége a politikus szerint elengedhetetlen Európa biztonságához és stabilitásához. A Mandiner a Macron-nyilatkozat és a valóság viszonyáról kérdezte Somkuti Bálint hadtörténészt, biztonságpolitikai szakértőt, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatótanárát.
A szakértő szerint Macron elnök kijelentésével mindenekelőtt az az alapvető probléma, hogy egységesnek nevezhető európai haderő nincs, és külön-külön egyik európai ország sincs abban a helyzetben, hogy annyi katonát küldjön Ukrajnába, amely önmagában képes lehetne megváltoztatni a harcok menetét. A szakértő azt mondta, itt több tízezer katonára, több száz páncélozott harci eszközre és 100-200 repülőgépre volna szükség.
Somkuti Bálint úgy látja: ahhoz, hogy ezek mind felfejlődjenek, több hónapra volna szükség, s ezt az oroszok sem néznék ölbe tett kézzel, „bármikor bevethetik a Karaganov-tervet”, azaz egy megelőző harcászati nukleáris csapást.
„A közös európai haderő hiánya azért is ellehetetlenítene egy ilyen akciót, mert számos esetben kérdéses a NATO-erők egymás közti kompatibilitása, akár egy francia-német erő közös megmozdulása esetén is problémát jelentene az alá-fölé rendeltség és a vezényleti nyelv kérdése. És akkor nem is beszéltünk a tüzérségi lőszerben fennálló problémákról, amelyek a mai napig nem kerültek megoldásra”
– mondta a részben az európai hadiipar kapacitáshiánya által okozott súlyos ukrán lőszerhiányra utalva Somkuti Bálint.
A Mandiner cikkét ITT olvashatják.