Gagarin és a vakcina

Olyan ez, mint az első szputnyik felbocsátása. Az első műholdat 1957-ben a Szovjetunió lőtte fel, majd Jurij Gagarin járta meg első emberként a világűrt. Oroszország most a legjobb úton halad afelé, hogy elsőként kezdje el gyártani a Covid–19 elleni vakcinát. Befejeződött a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) által kifejlesztett első orosz oltóanyag klinikai tesztelése. Az orosz oltás egy, a légúti megbetegedéseket okozó vírusok elleni, még a nyolcvanas években kidolgozott készítmény továbbfejlesztett változata.

Folyik a hivatalos jóváhagyás, a napokban bejegyzik a vakcinát, és a tesztelés harmadik fázisával párhuzamosan elsőként beoltják az orvosokat és a tanárokat. Már szeptemberben megkezdődhet a gyártás, és a tervek szerint 2021 elején havonta több millió dózist hozhatnak forgalomba. Több mint húsz ország – köztük India, Brazília, Szaúd-Arábia – már le is kötött kapacitásokat. De megkezdte az általuk fejlesztett oltóanyag klinikai tesztelését a novoszibirszki Vektor kutatóközpont is, ők novemberre tervezik a gyártás megindítását.

Azt gondolhatnánk, hogy a világ jelenlegi kiszolgáltatott helyzetében általános megkönnyebbüléssel és örömmel fogadják ezeket a híreket. Ez azonban még sincs így. A vakcina kifejlesztése nem csupán a tudományra tartozik, hanem legalább akkora a politikai és a gazdasági jelentősége is. Arról már nem is beszélve, hogy a vírusok elterjedésének látványos felgyorsulása közepette és a biológiai háborúk küszöbén már biztonsági kérdés is. Így aztán az orosz bejelentéseknek nem mindenki örül.

Az Egyesült Államokban például már áprilisban célként tűzték ki, hogy októberre ki kell fejleszteni a vakcinát. Na, ennyit azokról a bírálatokról, hogy az orosz kísérleteket elsiették, így ebben a vakcinában nem lehet megbízni. Sokkal inkább arról van szó, hogy mivel az amerikai oltóanyag a legújabb állás szerint csak az év végére készülhet el, valahogy meg kell akadályozni, hogy Vlagyimir Putyin ezzel is elvigye a show-t. Így aztán az amerikai járványügyi biztos után megszólalt a kórus is. Most már nem lopással vádolják az orosz kutatókat, hanem a kísérletek tudományos anyagainak publikálását hiányolják. Hát persze, mert egy verseny közepette ez már csak így szokott lenni!

Megszólaltak a svédek, a németek, és beszállt a kétkedésbe a WHO is. Akik pedig eddig a hozzáértés hiányával vádolták az ENSZ Egészségügyi Világszervezetét, most lelkesen idézik a szóvivőjét, aki Oroszországra célozva arról elmélkedett, milyen nagy a különbség a között, hogy valaki nyomon van egy ígéretes vakcina felé, illetve hogy az már át is ment a vizsgálatok minden fázisán. De figyelemre méltó az is, hogy a WHO-nak már van egy hatos listája azokról az oltóanyagokról, amelyeknek a hatását már emberen is vizsgálták. Az orosz vakcina valahogy nincsen közöttük. Annak ellenére, hogy történt már humán tesztelés, és a hatóanyag ráadásul mellékhatások nélkül, tartós immunitást is kialakított. Ilyen erővel kiadhatnák azt is utasításba – mondjuk a NATO-ban –, hogy a tagországokban csak az amerikai vagy a brit vakcinát szabad használni. Lehet, hogy már ki is adták.

A kétkedőket azért emlékeztetném az orosz orvostudomány eredményeire. A hepatitis felderítésében és gyógyításában elévülhetetlen érdemeket szerző Szergej Botkintól a feltételes reflex jelenségének felfedezéséért orvosi Nobel-díjban részesülő Ivan Pavlovig sorolhatnánk azokat, akik öregbítették az orosz orvostudomány hírnevét. Ehelyett inkább arra emlékeztetnék, hogy Oroszországban június 11-én törzskönyvezték, és már 15 országba exportálják a SARS-CoV-2 koronavírus szaporodási mechanizmusát a szervezetben megszakító Avifavir gyógyszert. Ezt a favipiravir nevű hatóanyagon alapuló, eredetileg az influenza nehéz eseteinek kezelésére Japánban alkalmazott szert orosz tudósok módosították, és a már létező gyógyszerek közül talán a legígéretesebbnek mutatkozik a koronavírus gyógyításában is. Ugye érthető, miért savanyú az a bizonyos szőlő?