Hallgatás, beleegyezés

Tavaly szeptember 26-án felrobbantották az Északi Áramlat Oroszországot Németországgal összekötő vezetékeit. A kormány hírzárlatot rendelt el, a parlamenti képviselőket sem tájékoztatják.

Ebbe a fülledt vihar előtti csöndbe mennydörgésként érkezett az amerikai sztárújságíró cikke. Írását a fősodrú német médiában most azzal igyekeznek relativizálni, hogy az mindössze egyetlen névtelen forrásra hivatkozik, az írást Hersh csak a saját blogján tette közzé, nem pedig valamelyik nagy amerikai lapban, és a megállapításait többen cáfolták.

Seymour Hersh: Így robbantotta fel Amerika az Északi Áramlat gázvezetéket

Az Orosz Hírek közölte Seymour Hersh nagy port kavaró cikkének magyar fordítását.

Hersh cikke ettől függetlenül bombaként robbant: megjelenését követően az ellenzéki AfD a gázvezetékek elleni támadással kapcsolatos kérdések azonnali tisztázását és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli. Tino Chrupalla, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője azt vizsgálná, hogy a „NATO vezető hatalma támadást követett-e el Németország létfontosságú kritikus infrastruktúrája ellen”. Mert ha ez a helyzet, akkor az amerikai csapatok nem maradhatnak tovább Németországban.

A fősodratú média a gázvezetékek felrobbantása után tett még néhány gyenge kísérletet arra, hogy az oroszokra terelje a gyanút, de hamar felhagyott a próbálkozással, mert a hitelességét kockáztatta volna. Ehelyett megpróbálta elhitetni a közvéleménnyel, hogy az Északi Áramlat felrobbantása nem nagy gond, nem is érdemes foglalkozni vele…

Ehhez Timon Gremmels, az SPD országgyűlési képviselője szolgáltatta a nar­ratívát. Két nappal a terrortámadás után, 2022. szeptember 28-án a Bundestagban ezt mondta: „Teljesen mindegy, hogy vannak-e szivárgások az Északi Áramlat vezetékein, hogy hogyan keletkeztek, hogy támadás történt-e, hogy ki áll a támadás mögött, mert még soha nem jött gáz az egyik vezetékből, a másikból pedig már hetek óta nem jön. Nincs szükségünk az Északi Áramlat gázvezetékekre”.

Erre páran azért felkapták a fejüket. Nem számít, hogy támadás éri a kritikus infrastruktúrát, ellehetetlenül a gázszállítás és teljesen mellékes, hogy ki volt? A szövetségi legfőbb ügyészség 2022. október 10-én nyomozást indított az energiaellátás elleni súlyos, erőszakos támadás miatt. Szándékos, robbanóanyaggal történő robbantás és alkotmányellenes szabotázs gyanúja is felmerült az ügyészség szóvivője szerint. A nyomozás érdekében azóta hírzárlat van.

Október 7-én Żaklin Nastić, a Baloldal (Die Linke) képviselője írásbeli kérdésére válaszolva a szövetségi kormány mindössze annyit közölt, hogy „a támadásokat valószínűleg állami szereplők hajtották végre”. Minden további kérdést elhárítottak arra való hivatkozással, hogy más országok titkosszolgálata információinak továbbadása megrendítené a kölcsönös bizalom alapjait.

Az ugyancsak a Baloldalhoz tartozó Sah­ra Wagenknecht a gazdasági minisztériumhoz fordult, ahonnan az alábbi választ kapta: „Először is nem lehetett a támadások színhelyén helyszíni vizsgálatokat végezni, másrészt közérdekű okokból nem adható ki további információ, még titkosnak minősített formában sem.”

Wagenknecht azt szerette volna megtudni, hogy mit tudott meg a kormány, illetve milyen hajók tartózkodtak a támadás időpontjában a helyszín közelében.

Az AfD parlamenti képviselőcsoportja november 1-jén beadványt intézett a szövetségi kormányhoz, amelynek válaszából kiderül, hogy továbbra sem kívánatos az ügyről tájékoztatást adni: „Annak ellenére, hogy alapvető alkotmányos kötelességünk az országgyűlési képviselők tájékoztatása, a jelen esetben a vonatkozó érdekek alapos mérlegelését követően az országgyűlés tájékoztatása háttérbe szorul a titoktartáshoz fűződő jogos érdekkel szemben” – olvasható a kormány válaszában.

A Bundestag tagjai sem tekinthetik meg a támadásról szóló jelentéseket, még az úgynevezett „titkos nyilvántartás” titoktartási kötelezettséggel járó helyiségeiben sem… A kezdetben még ingadozó Scholz-kormány helyre igazodott: az USA irányítja Németországot.