Hirdetés

A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásainak határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.

A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével a hét évre szóló költségvetéséről. Konzultációi alapján állította össze Michel a kormányfői tanácsnak szánt javaslatát a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.

A 2021 utáni hosszú távú költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018 májusában nyújtotta kiinduló javaslatát. Ez 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, ami a 27 uniós tagállam összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.

Az előző, finn soros EU-elnökség által ennek nyomán – tavaly decemberben – benyújtott tárgyalási dokumentum 1087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének 1,07 százalékát teszi ki.

Charles Michel javaslatában – amely a mostani csúcson tartandó tárgyalások alapját képezi – 1094,8 milliárd euró szerepel, ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,074 százalékára rúg.

Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Elhúzódó vitát képezhet Charles Michel azon javaslata is, hogy az uniós pénzek kifizetését kössék a jogállamiság kritériumainak betartásához. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint a tagállamok minősített többségi szavazással dönthetnének.

Az unióban többéves pénzügyi keretnek (MFF) nevezett keretköltségvetésről szóló tárgyalások általában évekkel a tárgyidőszak kezdete előtt megkezdődnek. A hivatalos eljárás első lépéseként az Európai Bizottság terjeszti elő az MFF-re vonatkozó jogalkotási javaslatait. A javaslat egyik eleme hagyományosan az a rendelet, amely meghatározza, hogy az unió mekkora összeget fordíthat a szakpolitikák és programok támogatására. Másik eleme a saját forrásokról szóló javaslat, amely az uniós bevételek forrásairól rendelkezik.

A bizottsági javaslat alapján kezdődnek meg a tárgyalások az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban. Ez a téma az általános uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek feladatkörébe tartozik, de álláspontjának kialakítása során a Tanács politikai iránymutatást kap az uniós tagországok vezetőinek fórumától.

A tárgyalások nyomán megszülető megállapodást a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően csak egyhangú döntéssel fogadhatja el. A megállapodáshoz tehát minden tagállam egyetértése szükséges. Az uniós parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Tanács álláspontját, de nem módosíthatja.

Ha idén nem sikerül megállapodni az új hétéves költségvetésről, annak elfogadásáig az idei költségvetésben szereplő felső határok és egyéb rendelkezések alkalmazását hosszabbítják meg.