Hol vagytok, Testvérek?

Több, az olasz–magyar kapcsolatokra közvetlenül rálátó diplomatával beszéltünk a cikk megírása előtt. A megkérdezettek egybehangzóan állítják, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán hangoztatott békepárti nézetével a magyar kormány magára maradt Európában. A kialakult helyzet megnehezíti az olasz kormánypártokkal való együttműködést is. Diplomáciai forrásaink szerint a kétoldalú találkozók során az olaszok mindig elmondják, hogy megértik a magyar kormány szempontjait, ugyanakkor azt javasolják, hogy a Fidesz legalább a kommunikáció szintjén mutasson nagyobb konstruktivitást a háború kérdésében. Abból indulnak ki, hogy a jó európai kapcsolatok érdekében a korábban Moszkvával közeli viszonyt ápoló olasz jobboldal is hajlandó volt felülvizsgálni az álláspontját.

De miért ilyen fontos a legnagyobb olasz kormánypártnak a brüsszeli establishment véleménye? Nos, az olasz állami költségvetés helyzete nagyban függ az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjától, illetve a Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) támogatásaitól. Európa harmadik legnagyobb gazdaságának az államadóssága 2022-ben a GDP 150 százalékára rúgott, és ha az EKB akár csak a legcsekélyebb mértékű kamatemelés mellett dönt, az olasz államnak sokmilliárdos kiadásnövekedéssel kell számolnia. Giorgia Meloni tudja jól, hogy minden téren konstruktív partnernek kell mutatkoznia, különben Brüsszel térdre kényszeríti országát. Így járt 2011-ben a Berlusconi-kormány is. Akkor Giorgio Napolitano, a baloldal köztársasági elnöke Mario Draghival, az Európai Központi Bank olasz elnökével és a brüsszeli elittel karöltve úgy manipulálták az olasz kötvénypiacot, hogy a kamatok megnőttek, Silvio Berlusconi mögül pedig kihátrált a kormánya. Meloninak tehát bőven van oka az óvatosságra.

Forrásaink szerint 2022 decemberében, amikor az Európai Tanácsban megszavazták a hazánknak járó pénzek felfüggesztését, a háttérben már körvonalazódott a megállapodás, milyen feltételeket kell teljesítenie hazánknak ahhoz, hogy mégis megkapja a neki járó forrásokat. A voksolásnak tehát igazából nem volt tétje. Giorgia Meloniék ellenszavazata szimbolikus gesztus lett volna csupán, amellyel ráadásul támadási felületet nyitottak volna ellenségeik számára, hogy azzal vádolhassák őket: az „Európa-ellenes”, „jogállamot eltipró” Orbán mellé állnak. Úgy döntöttek tehát, hogy majd akkor használják el a puskaport, amikor tétje is van a harcnak.

Giorgia Meloninak és pártjának nemcsak Brüsszelben, de otthon is meg kell válogatnia, hogy milyen harcokat vállal fel. A választási kampány során végig defenzívában küzdöttek, a baloldali ellenzék azzal vádolta őket, hogy győzelmük esetén kivezetik Olaszországot az Európai Unióból és a NATO-ból, illetve véget vetnek a demokráciának. Meloniéknak így most meg kell mutatniuk, hogy az olasz baloldal hazudott, bizonyítaniuk kell atlantista elkötelezettségüket. Ez persze nem esik nehezükre, hiszen az olasz jobboldalon belül is jelen van az európai, euroatlanti patriotizmus, amely fenyegetésként értékeli Kína és Oroszország erősödését. Szemben a brüsszeli Orbán-fóbiás elittel Giorgia Meloni nem gondolja, hogy a magyar kormány nyugatellenes volna, de nem kíván muníciót adni saját ellenzékének, amely már a választási kampány idején is „putyinizmusnak” minősítette hazánk békepárti politikáját, ezzel közvetett módon Melonit támadva.

Az ukránkérdésben az olasz kormány az európai fősodorhoz igazodik, egyértelműen elkötelezettek Ukrajna területi integritása megőrzésének ügyében, illetve készek minden segítséget megadni az ukrán államnak a háborúhoz. Ezt az is motiválja, hogy a háború kitörése előtt Meloni is kijelentette, hogy gazdaságilag közeledni szeretne Oroszországhoz. Ukránpártiságával emellett brüsszeli pozícióin is javít koalíciós partnerei, a Liga és a Néppárt sorait erősítő Forza Italia rovására, amelyek vezetői, Matteo Salvini és a Silvio Berlusconi korábban többször kifejezték szimpátiájukat Vlagyimir Putyin iránt. Silvio Berlusconinak kormányon is legfőbb célja volt, hogy az oroszokat és az amerikaiakat valahogy kibékítse, közös asztalhoz ültesse. Egy ikonikussá vált képen az olasz politikus Putyint és Busht egyszerre ölelgeti, miután sikerült Rómába csábítania őket. Giorgia Meloni mozgástere a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben igencsak szűk, és különösen fontos számára az Egyesült Államok jóindulata, amely hazájának harmadik legnagyobb gazdasági partnere, és amely a helyi ellenzékkel is jó kapcsolatokat ápol.

Az óvatosságra annál inkább szükség van, hogy Olaszországban a jobboldalnak gyakorlatilag semmilyen sajtója nincs. Bár Berlusconi sajtómágnásként vált ismertté, a Forza Italia vezetőjének még saját sajtóbirodalmával is csak megnemtámadási szerződése van, amely csupán az ő személyére vonatkozik. A sajtó döntő részét a baloldal uralja, ahogy az ügyészségeket és a bíróságokat is megszállták, sakkban tartva a veszélyesnek ítélt jobboldali szereplőket. Emlékezetes, hogy Matteo Salvinit is bíróság elé citálták, amiért belügyminiszterként megtagadta egy migránshajó kikötését Olaszország partjánál. Az olasz jobboldal még parlamenti kétharmaddal a háta mögött sem tudná megváltoztatni a baloldal uralma álló rendszert, amely a sors iróniájaként a II. világháború után épp azért lett így elgondolva, hogy ne jöhessen létre hatalmi koncentráció.

Giorgia Meloni legfontosabb célja most konszolidáció. Ciklusának elején járva nem kíván ideológiai színezetű ügyekkel foglalkozni, erre várhatóan csak később kerül sor. Az olasz belpolitikára rálátó forrásaink szerint az Olaszország Testvérei tényleg készülnek a konzervatív fordulatra, kapkodni azonban nem fognak. Fiatalabb korában a miniszterelnök asszonynak is volt egy harciasabb időszaka, néhány éve azonban már tudatosan készült a mostani szerepére, mérsékelt és megfontolt arcát mutatva a világnak, minimalizálva a támadási felületet. Sikerét mutatja, hogy ellenlábasai miután nem találnak rajta újabb fogást, továbbra is csak pártjának posztfasiszta múltja miatt támadják.

Az olasz miniszterelnök mérsékelt politikája az Európai Néppárt figyelmét is felkeltette. Az Olaszország Testvéreinek népszerűsége már 30 százalékon áll, így a Manfred Weber vezette tömb sokat nyerne, ha a 2024-es európai parlamenti választásokat követően a soraiban tudhatná őket. Az számukra csak hab a tortán, hogy a Fideszt is megfosztják egy potenciális szövetségesétől, így az gyakorlatilag légüres térbe kerül. Forrásaink szerint az Olaszország Testvérei hisz abban, hogy a Néppárt csak kényszerből áll össze a szocialistákkal, mert nincs egy megbízható, szélsőségektől mentes jobboldali szövetség, amellyel ki lehetne váltani őket. A jelek azonban azt mutatják, hogy a Néppárt és a baloldali-liberális pártcsaládok között alig van bármiféle világnézeti különbség, és a Néppárton belül is vannak olyan erők (elsősorban az északi és Benelux államokból), amelyek sosem lennének hajlandók eltűrni egy jobboldali fordulatot, inkább átülnének a liberális Renew-ba. Giorgia Meloni közreműködésével ugyanakkor létrejöhet valamiféle együttműködés az Olaszország Testvéreinek jelenlegi pártcsaládja, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és a Néppárt között. Erre korábban még Orbán Viktor tett javaslatot, de akkor a Néppárt ellenérdekelt frakciói miatt nem jött össze. Az európai parlamenti választások mindenesetre döntően befolyásolják majd az elkövetkező évek irányát. Ha a Fidesz megőrzi jelenlegi erejét, az erősíti a magyar konzervatívok tárgyalási pozícióját. Ha az Olaszország Testvérei gyengébben szerepel, mint ahogy most várható, az a Néppárt stratégiájára is kihat. A Fidesz számára bizakodásra ad okot, hogy az Olaszország Testvéreinek tagsága és vezetősége elkötelezett konzervatívokból áll, akik nem váltogatják ciklusonként világnézetüket. Ők ugyanazzal a lelkiséggel és kitartással viselték évtizedeken keresztül a kirekesztettséget és a kispárti státust, mint amivel most a legerősebb kormánypárt szerepét viszik. Nem felejtik el, hogy kik a barátaik, és kik az ellenségeik. Giorgia Meloni és pártja jól ismeri a Fidesz helyzetét. Az Olaszország Testvérei is egy szűk baráti, bajtársi közösségből jött létre, a párt kemény magja 30-40 éve ismeri egymást, családi és baráti kapcsolatok fűzik őket össze. A vezetőség tagjai pedig tökéletesen megbíznak egymásban. Giorgia Meloni éles eszű, kőkemény politikus, aki a római külvárosban szocializálódott, és a maga 150 centiméteres magasságával meg kellett harcolnia azért, hogy talpon maradjon. Mára egyértelművé vált, hogy vezetésével az Olaszország Testvérei jelenti az olasz jobboldalt, koalíciós partnerei legfeljebb fegyverhordozói lehetnek.

Az orosz–ukrán háborún kívül a Fidesz és az Olaszország Testvérei között mindenben teljes az egyetértés. Az olasz vezető kormánypárt politikusai a kétoldalú megbeszélések során többször kifejezték, hogy reményeik szerint a jövőben még szorosabbá válik a viszony, bővülnek azok a területek, ahol együtt tud működni a két kormány. Diplomáciai forrásaink szerint az olaszok próbálnak és szeretnének is segíteni nekünk, különösen az európai ügyekben, a brüsszeli vitákban. A Meloni-kormány beiktatása óta hacsak lehet, közvetítenek, vagy segítenek megoldani vitás helyzeteket. Giorgia Meloni pedig amennyire teheti, pontosabban amennyire Brüsszel engedi, próbál közel maradni magyar szövetségeséhez. Novák Katalin január végén járt Rómában, ahol az államfővel és a miniszterelnökkel egyaránt találkozott. Diplomáciai forrásaink szerint a találkozók nagyon barátiak voltak, az olasz fél mindenfajta együttműködésre nyitottságot mutatott. Ez pedig mindenképp jó jel a jövőre nézve.