Ismét kétszáz fölött az új fertőzöttek száma Romániában
Ismét kétszáz fölé ugrott Romániában az egy nap alatt jegyzett új koronavírusos fertőzések száma – derült ki a stratégiai kommunikációs törzs által csütörtök kora délután közzétett adatokból.
Az adatsor szerint az elmúlt 24 órában 237 megbetegedést jegyeztek, ami 30 százalékkal magasabb érték, mint az elmúlt egy hónap átlaga. Ráadásul nem egyedi kilengésről van szó, mert a szerdai érték is magasabb volt a korábbi 30 nap átlagánál.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint a vírus február 26-i romániai megjelenése óta 21 182-en fertőződtek meg az országban. Közülük 15 283-an (a fertőzöttek 72 százaléka) meggyógyultak, 1369-en (a fertőzöttek hat százaléka) pedig meghaltak. Jelenleg 4530 fertőzött személyt ápolnak a kórházakban, közülük 153-at intenzív osztályon.
A kór megjelenése óta Romániában több mint félmillió (531 619) tesztet végeztek. Az elmúlt két napban ismét százezer fölé ugrott azoknak a száma, akik hatósági karanténban vagy lakhelyi elkülönítésben töltik a kór lappangási idejét. A napi elhalálozások száma immár két hete tíz körül stabilizálódott.
Romániában társadalmi nyomás mutatkozik a járványügyi korlátozások feloldására, a jobboldali kisebbségi kormány azonban csak lassan és apró lépésekkel kívánja lazítani a korlátozások körét. Klaus Iohannis államfő kedden azt jelentette be, hogy a kormány meghosszabbítaná a járvány miatt kihirdetett, jövő héten lejáró veszélyhelyzetet. A parlamenti többséget adó baloldal azonban nem tartja szükségesnek a hosszabbítást.
A belügyminisztérium sürgősségi helyzetekért felelő államtitkára, Raed Arafat egy televíziós interjúban korainak nevezte a lazítást, és fokozottnak mondta annak kockázatát, hogy Romániában ismét emelkedni kezd az aktív esetek száma.
Romániában az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a koronavírussal fertőzöttek ápolására szakosodott kórházakban, hogy kiderítse: nem kínozzák-e a betegeket.
Renate Weber ombudsman – a román hivatalos megnevezés szerint a nép ügyvédje – csütörtökön kiadott közleményében az ENSZ kínzás elleni bizottságának meghatározására hivatkozott, amely szerint minden olyan hely, ahol egy embert akarata ellenére karanténban tartanak, fogdának minősül. Szerinte a jelen helyzetben tekintettel kell lenni arra, hogy a „Covid-kórházakat” a beutaltak csak a hatóságok engedélyével hagyhatják el, és tünetmentes fertőzötteket is megfigyelés alatt tartanak bennük, a beutalás megtagadásának lehetősége nélkül.
Az embertelen, megalázó bánásmód megelőzését célzó törvényes felhatalmazására hivatkozva az ombudsman körlevélben kért tájékoztatás az érintett kórházaktól az általuk alkalmazott eljárásokról, ugyanakkor az egészségügyi intézményeknek a beutaltak tudomására kell hozniuk, hogy a nép ügyvédje honlapján online kérdőívet tölthetnek ki emberi jogaik érvényesítéséről.
Nelu Tataru egészségügyi miniszter „sebészi minőségében” érthetetlennek nevezte, hogyan minősülhet a kórház börtönnek és az ott alkalmazott kezelés kínzásnak, miért kell a járvány elleni harc első vonalában küzdő, életeket mentő egészségügyi alkalmazottaknak ezt a vizsgálódást elviselniük. Kormányzati tisztségviselőként azonban tájékozódni fog, hogy a hatályos jogszabályok alapján megalapozott-e az ombudsman vizsgálata – tette hozzá a tárcavezető.
Romániában az ombudsman óvásának helyt adva helyezte hatályon kívül az alkotmánybíróság azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságokkal sújtották a kijárási tilalom megszegőit a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli állapot idején.
Renate Weber a – rendkívüli állapotot május közepén felváltó – veszélyhelyzetről szóló jogszabály ellen is alkotmányossági óvást emelt. Keresete nyomán a taláros testület értelmező határozatában leszögezte: a veszélyhelyzet idején a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, a kormány ezt nem teheti meg.