Fotó: Orbán Viktor, Facebook
Hirdetés

„Véleményem szerint Európa alapjait sziklára, az alapító atyák által lefektetett szilárd alapokra kell építeni. Bármilyen kísérlet, hogy Európa alapjait homokra építsék, kudarcot vallott, és kudarcot fog vallani” – mondta Jansa.

A kormányfő szerint az irányelveknek egységeseknek kell lenniük, amikor stratégiai döntésekről van szó, „minden más a szabadságról” szól.

Jansa szerint az alapító atyák négy fő mechanizmust fogalmaztak meg: a konszenzust, a kölcsönös tiszteletet, a szubszidiaritást és a szolidaritást. Hozzátette: Európa néha eltávolodik ezektől az elvektől, vagy éppen szembe megy velük, de bölcs dolog volna, ha továbbra is ügyelne rájuk.

„Az, hogy hogyan valósítjuk meg ezeket az értékeket, korunk meghatározó kérdése” – szögezte le.

Korábban írtuk

A miniszterelnök elismerte: Európa jövőjéről különböző elképzelések léteznek, ezért Szlovénia a jelenlegi soros EU-elnöksége alatt azt szeretné elérni, hogy „őszinte és nyílt vita” folyhasson az európai jövőről, amelyben mindenki megszólalhat, és mindenkit meghallgatnak.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: az EU-nak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy jobban felkészüljön polgári és katonai evakuálásra olyan helyzetekben, mint amilyenek az elmúlt hetekben történtek Afganisztánban.

A nyugati nemzetek azon fáradoztak, hogy a tálib hatalomátvétel után kimentsék állampolgáraikat Kabulból, ahol az amerikai hadseregtől függött, hogy a repülőtér működni tudjon a légi szállítás során – mutatott rá.

„Véleményem szerint nincs szükségünk újabb ilyen geopolitikai eseményekre annak megértéséhez, hogy az EU-nak nagyobb döntési autonómiára és nagyobb cselekvőképességre kell törekednie a világban”- hangsúlyozta Michel.

Az EU bővítésével kapcsolatban kijelentette: Európa jövője elképzelhetetlen a Nyugat-Balkán nélkül, az ottani országok csatlakozása mindkét fél számára fontos. Minden bővítéssel gazdagodott az unió – emelte ki.

Szavai szerint az Európa jövőjéről szóló konferencia egyik fő törekvése az állampolgárok bevonásának kiterjesztése. A jövő közös értékekről, szabad államok közötti szolidaritásról szól. A konkrét lépések a klímavédelem és a digitalizáció kettős törekvésére épülnek – hangsúlyozta.

A Bledi Stratégiai Fórum idén Európa jövőjére összpontosít, és ez volt a témája a kormányfők részvételéveltartott első panelnek is, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mellett többek között Andrej Plenkovic horvát, Andrej Babis cseh, Eduard Heger szlovák, Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő és Aleksandar Vucic szerb államfő is részt vett.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a csúcsszintű kerekasztal-beszélgetés vitáját indítva kijelentette: az EU-nak új kihívásokkal kell szembenéznie. „A járvány mindegyikünk életére hatással volt, és arra kényszerített minket, hogy kidolgozzunk egy közép- és hosszú távon érvényes stratégiát – hangsúlyozta, hozzátéve: a szolidaritás és az európai együttműködés új szintjére kell lépni, a tagországoknak és a központi intézményeknek pedig közös válaszokat kell adnia. Meggyőződésének adott hangot, hogy nagyobb kohézióra van szükség, és meg kell erősíteni a közös uniós értékeket.

A migrációval kapcsolatban szükslégesnek nevezte az uniós menekültpolitikát. Egyetlen országot sem szabad magára hagyni földrajzi helyzete miatt – húzta alá.

Micotákisz erre válaszolva azt mondta: nem szeretné, ha megismétlődne a 2015-ös kontrollálatlan menekültáradat. Leszögezte, hogy meg kell védeni a határokat. ”Kell közös menekültpolitika, de tanulni kell a múlt hibáiból„ – vélekedett.

Babis szerint figyelembe kell venni, hogy a kérdés ”az illegális migrációról és a temérdek pénzt kereső embercsempészekről„ is szól, és egyben elutasította a migránskvótákkal kapcsolatos elképzeléseket.

”Az illegális migrációt ki kell zárni Európából, mivel a probléma összefügg a terrorizmussal és más biztonsági kérdésekkel„ – mondta.

Heger kijelentette: stratégiai és proaktív megközelítésre van szükség, mivel ”nem hunyhatnak szemet a migráció fölött„.

”Az, hogy az EU szembenéz-e ezzel a problémával, és tetszik-e neki, vagy sem, attól az még nem fog eltűnni„ – mutatott rá.

A szlovén külügyminisztérium 2006-ban rendezte meg először a fórumot, amely a tárca szerint mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei, 16. konferencia megpróbált válaszokat adni a változó világ olyan kérdéseire, mint a béke és biztonság, a transzatlanti kapcsolatok, a fenntartható fejlődés és a digitalizáció.