Fotó: MTI/AP/Mohammad Asif Khan
Radikális iszlamista tálib harcosok járõröznek az általuk elfoglalt nyugat-afganisztáni Faráh városban 2021. augusztus 11-én.
Hirdetés

„Légierőnk megerősítése érdekében azt kértük és ajánlottuk fel, hogy új helikoptereket vásárolnánk az orosz féltől. Természetesen ezeket a helikoptereket saját forrásainkból, a saját eszközeinkkel fogjuk megvásárolni. Választ várok ebben a kérdésben az Oroszországi Föderációtól” – idézte híroldalán Atmart az Eho Moszkvi.

Az afgán diplomácia vezetője azt mondta, nem számít arra, hogy más országok csapatokat vezényeljenek hazájába a radikális tálib mozgalom fegyveresei elleni harcra, de, mint mondta, Kabul kész a védelmi és haditechnikai együttműködésre a szomszédjaival.

„Amikor regionális együttműködésről beszélünk, természetesen a szomszédjainkról és a szövetségeseinkről beszélünk. Szomszédok alatt Oroszországot, Kínát, a közép-ázsiai országokat, Törökországot, Indiát, Pakisztánt értjük. Számítunk a támogatásukra a nemzetközi terrorizmus elleni harcban” – hangoztatta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a tálibok nem szakították meg kapcsolataikat a nemzetközi terrorszervezetekkel, amelyekkel együtt harcolnak az afgán kormány, az európaiak, az amerikaiak, az oroszok és mások ellen. Atmar szerint ezen csoportok több mint 10 ezer tagja harcol most a hazájában. Mint mondta, a terroristák soraiban vannak ujgurok, pakisztániak, üzbégek és más közép-ázsiai országok állampolgárai is.

Korábban írtuk

„A tálibok megígérték nekik, hogy ha most segítenek nekik az afgán kormány ellen, akkor a jövőben segítséget fognak nyújtani a nemzetközi terroristáknak azon államok kormányai ellen, amelyeknek az állampolgárai” – tette hozzá az afgán külügyminiszter.

Haníf Atmar megerősítette, hogy a kormány a hatalom megosztására tett javaslatot a táliboknak. Mint mondta, a Kabul által támasztott egyetlen feltétel az, hogy az afgán nép szabad akaratából határozhassa meg, hogy milyen rendszer legyen majd Afganisztánban a jövőben.

A kormány emellett az afgán városok bevételére indított tálib offenzíva leállítását is követeli.

Hangsúlyozta, hogy Kabul Oroszországgal, Közép-Ázsiával, az európai szövetségesekkel, az Egyesült Államokkal és az egész nemzetközi közösséggel közösen fog fellépni Afganisztán békéjének megteremtése érdekében. Azt is mondta, hogy az afgán vezetés maradéktalanul megbízik a „baráti” orosz félben a tálibokkal való kapcsolattartás kérdésében az afganisztáni rendezés ügyében.

Joe Biden amerikai elnök április 14-én jelentette be, hogy befejezi az amerikai történelem leghosszabb tengerentúli hadjáratát. Az Egyesült Államok 2001 októberében kezdett hadműveletekbe Afganisztánban, a kivonulást pedig idén májusban indította meg.

Az amerikai csapatkivonás eredményeképpen a biztonsági helyzet megromlott a közép-ázsiai országban. A tálibok azt állították, hogy sikerült az ország mintegy 85 százalékát ellenőrzésük alá vonniuk, beleértve öt szomszédos országgal – Iránnal, Kínával, Pakisztánnal, Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal – határos területeket is. Afganisztán hatodik szomszédja Üzbegisztán.