Kiszelly Zoltán: Brüsszel lebukott a politikai zsarolásával
A 2020 nyári uniós kormányfői szinten elfogadott kompromisszum alapján a “jogállamisági” mechanizmus kizárólag az uniós források korrupciómentes felhasználását lenne hivatott biztosítani. A lengyel és a magyar kormány e téren teljesítette eredeti vállalásait, a két országnak járó pénz mégsem érkezett meg. Most a világsajtó leplezi le a “jogállamisági mechanizmusnak” nevezett politikai zsarolást – írja Kiszelly Zoltán politológus a Mozgástér blogon.
Abban minden kormányfő egyetértett 2020 nyarán, hogy az uniós források korrupciómentes felhasználását biztosítani kell. A lengyel kormány visszavonta a fő kifogásként felhozott bíróságok fegyelmi kamarájáról szóló törvényjavaslatát, a magyar kormány a kiírási feltételek módosításával ösztökéli a több ajánlatos közbeszerzéseket és létrehozta az Integritás Hatóságot. Az igyekezetet Brüsszel nem díjazta, a lengyelek azt kapták “jutalmul”, mint mi “büntetésül”, a két szuverenista országnak járó uniós források zömét és COVID utáni újjáépítési támogatásokat ugyanúgy befagyasztották.
A “jogállamisági” feltételek mellé még odatették az Alapjogi Chartával kapcsolatos “horizontális feljogosító feltételeket” is, ami szélesre nyitotta a politikai zsarolás előtt a kaput, elvégre itt a média “sokszínűségétől” a “civil” szervezetek működési feltételéig terjed a vizsgálati szempontok spektruma, amit pont azok az “ngo-k” hivatottak mérni és véleményezni, amelyeket a közvélemény a Soros-hálózathoz sorol. A kör bezárul.
Most a Financial Times írta azt, hogy a bizottság még az idén fel akarja oldani 13 milliárd euró Magyarországnak jogosan járó uniós forrás zárolását. Okként nem a “jogállamisági” feltételek teljesülését hozták fel, hanem azt a világpolitikai változást, ami az ukrajnai háborút támogató globalista elitek hatalmi pozíciójában bekövetkezett.
Joe Biden köre mindent elkövet, hogy Donald Trumpot még a jövő évi elnökválasztás előtt börtönbe zárják és tönkretegyék. A 45. elnök a sokadik per ellenére, vagy pont az üldöztetés miatt ritka népszerűségnek örvend, minden bírósági idézés után valódi mikroadományok tíz- és százezrei érkeznek kampányszámlájára. A washingtoni Képviselőházban a republikánus párt békepárti szárnya megpuccsolta az ingadozó republikánus házelnököt (Kevin McCarthy-t, R, CA 20), aki kivetette ugyan Ukrajna következő ciklusbéli támogatását az átmeneti költségvetésből, ám a költségvetési plafon elengedésével kihagyta a demokraták választási év előtti sarokba szorításának lehetőségét. Biden elnök hiába sietett megnyugtatni Kijevet, hogy az USA folytatja a háború finanszírozását, ehhez még több kemény képviselőházi csatára lesz szükség.
Itt kell rátérnünk Brüsszelre, pontosabban a B-tervként NATO-főtitkári álmokat dédelgető Ursula von der Leyen által erőltetett 50+20 milliárd eurós háborús hitelre, ami 2024 és 2027 között arra az esetre is biztosítaná Ukrajna víz fölött tartását és háborús kiadásait, ha az USA bármilyen okból kihátrálna Kijev támogatásából. A hitelek megszavazáshoz ugyanis egyhangúságra van szükség, és a magyar kormány már előre jelezte, hogy a korábbi hitelek és költségvetési támogatások átutalásáig szó sem lehet újabb közös hitelek felvételéről. Látva Brüsszel politikai zsarolásra való hajlamát, jogos volt az a tavaly őszi felvetés, hogy a tagországoknak a nekik egyébként járó költségvetési támogatásokat egy összegben és újabb mondvacsinált feltételek nélkül utalják át.
A teljes elemzést IDE KATTINTVA a Mozgástér blogon olvashatják el.