Fotó: georgia.mfa.am
Hirdetés

– Mi volt budapesti útjának apropója?

– A látogatás során számos találkozón vettem részt különböző magyar hivatalokban: találkoztam Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, valamint tárgyaltam a Honvédelmi Minisztériumban, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztériumban is. Általánosságban véve nagyon pozitívan értékelem a látogatást, amely alkalmat adott arra, hogy magyar tisztviselőkkel beszélgessünk a kétoldalú kapcsolatok számos területen remélt bővítéséről és elmélyítéséről.

– Hogy látja most az örmény–magyar kapcsolatokat?

– A diplomáciai kapcsolatok közel egy évtizedes felfüggesztése után „természetes rés” keletkezett a kétoldalú kapcsolatokon, ugyanakkor ma észrevehetően megvan a felek hajlandósága és törekvése is arra, hogy ezt a rést a lehető leggyorsabban konkrét tartalommal töltsék ki. Idén májusban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezetésével küldöttség látogatott Örményországba, s találkozott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, II. Karekin örmény katholikosszal, illetve Gnel Szamoszján területi közigazgatási és infrastrukturális miniszterrel. Az ilyen magas szintű látogatások fontosak a különböző területeken szükséges teendők előzetes felvázolásához. Kilátásban van a két külügyminiszter kölcsönös látogatása, illetve a külügyminisztériumok közötti politikai konzultációk megszervezése, ezek nagyon lényegesek az egészséges és folyamatos politikai párbeszéd biztosítása szempontjából.

Korábban írtuk

– Milyen lehetőségeket rejt a két ország számára a diplomáciai kapcsolatok újjáépítése?

– Az Örményország és Magyarország közötti kétoldalú együttműködés lehetőségei számos területet – így a politikai, gazdasági, tudományos-oktatási és kulturális szférát is – érintenek, amelyeket a két ország külügyminiszterei tavaly decemberben rögzítettek. És ezek csupán azok a fő területek, amelyekre vonatkozóan már különböző megállapodásokat is kilátásba helyeztek. Fontos és kívánatos lépésként emelném ki a WizzAir részéről azt a lehetőséget, hogy közvetlen járatok induljanak Magyarországról Örményországba, ami alapot teremtene a turizmus fejlődésére és a két társadalom közötti kommunikáció élénkítésére. Reményteljes vagyok, hogy belátható időn belül Örményországban is elindul a Hungarikum program, és az örmény diákok hamarosan Magyarországon is tanulhatnak ennek a programnak a keretein belül.

– Milyen hatással van az orosz-ukrán háború Örményország gazdasági fejlődésére?

– Úgy gondolom, hogy a háború a világ szinte minden országának a gazdaságfejlődését befolyásolja. De nem csupán a gazdaságra, hanem a politikára és a biztonság területére is hatással van. Örményország a maga részéről minden erőfeszítést megtesz a stabilitás és a béke elérése érdekében a régiónkban. Két ország kapcsolatát azonban nem lehet egyoldalú intézkedésekkel szabályozni. Ma, amikor látjuk, hogy milyen súlyos humanitárius helyzetben vannak a hegyi-karabahi honfitársaink, akik számára az életet biztosító egyetlen utat, a Lachin-folyosót Azerbajdzsán hónapok óta illegálisan zárva tartja, nagyobb hangsúlyt fektetünk a békés és stabil légkör kialakítására. Úgy hiszem, hogy Magyarország, ahol számos, alkotmányos jogokkal felruházott nemzetiség él, továbbá jelentős diaszpórával rendelkezik, teljes mértékben meg fogja érteni haragunkat és mélységes aggodalmunkat a hegyi-karabahi örmények jelenlegi súlyos helyzete miatt, valamint megérti az ő jogaik és biztonságuk garantálásának szükségességét.