Korrupció árnya vetül Brüsszelre
Sajátos megvilágításba helyezik a Magyarország elleni jogállamisági eljárást és a hazánkat ért korrupciós vádakat az Európai Bizottság vakcinabeszerzésének elképesztő körülményei. Fogy a levegő Ursula von der Leyen körül.
Egy feszült politikai thriller végén diadalmaskodó hősnőnek érezhette magát Ursula von der Leyen, amikor tavaly áprilisban elolvasta a The New York Times róla szóló cikkét. Az amerikai liberális lap a személyes diplomácia sikereként jellemezte, hogy az Európai Bizottság elnöke a tomboló világjárvány közepette egy hónapnyi SMS-ezéssel és telefonálással megállapodást kötött az Európai Unió közös vakcinavásárlásáról a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A lap idézte Von der Leyent, aki szerényen kisebbítette a rá nehezedő politikai nyomás súlyát, és Bourlát is, aki arról beszélt, hogy a világ sok vezetője vette fel vele a kapcsolatot, de az Európai Bizottság elnökével sikerült megteremteniük a mély kölcsönös bizalmat.
Von der Leyen és Bourla nem hiába nyitotta meg a lelkét egymás előtt, 2021 tavaszára megszületett a 35 milliárd eurós szerződés 1,8 milliárd koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcina beszerzéséről.
Titkos üzenet
A német tisztviselő pechjére azonban a thriller nem a The New York Times cikkével ért véget. Martijn Nouwen holland jogtudós ugyanis még tavaly közérdekű adatigénylést adott be, hozzáférést kért minden olyan dokumentumhoz, amely arról szól, hogy az Európai Unió tagállamai hogyan hajtják végre és ellenőrzik a nemzetközi vállalatokkal kötött, több millió eurós adóalkukat. Nouwen nemhogy az uniós szabályokban rögzített lehető legszélesebb körű hozzáférést nem kapta meg, hanem azzal volt kénytelen szembesülni, hogy az Európai Bizottság egyszerűen törli a hat hónapnál régebbi e-mailek és egyéb dokumentumok hatalmas mennyiségét. A német Der Spiegel tavaly novemberi cikke úgy fogalmazott: az Európai Unió egyik legjobban őrzött titkára derült ezzel fény.
A brüsszeli testület lényegében maga dönti el, hogy mi kerülhet nyilvánosságra, és milyen információkat tart meg magának. Homályos kritériumaik szerint az SMS-ek és egyéb azonnali üzenetek – amelyeket olyan programokkal küldenek, mint például a WhatsApp vagy a Viber – szélesebb értelemben véve a nem nyilvános felhasználásra szánt kategóriába tartoznak. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ezek „rövid életű” kommunikációnak számítanak, és ezért nem érdemes megőrizni őket.
Neuwen sajátos fordulatot vevő adatigénylése irányította rá a figyelmet arra, hogy Von der Leyen a tünékeny és a brüsszeli bürokraták ítélete szerint lényegtelen SMS-ezést választotta eszközül egy 35 milliárd eurós megállapodás megkötéséhez. Az SMS-ek és más rövid üzenetek „természetüknél fogva rövid életű dokumentumok, amelyek elvileg nem tartalmaznak fontos információkat a bizottság szakpolitikáival, tevékenységeivel és döntéseivel kapcsolatos kérdésekben” – írta Ilze Juhansone, az Európai Bizottság főtitkára. A Der Spiegel ezt úgy értékelte: ha az Európai Bizottság el akar rejteni valamit, akkor elég csak a WhatsAppot használnia.
Fogy a levegő
Az Európai Bizottság dokumentumkezelési gyakorlatával Emily O’Reilly uniós ombudsman is foglalkozni kezdett. Az ír tisztviselő első körben arra jutott, hogy amikor nem kapott hozzáférést az üzenetekhez, akkor az Európai Bizottság munkatársai valójában nem is nagyon keresték azokat. Amikor alaposabb eljárást kért tőlük, azt a választ kapta, hogy nem találták meg az üzeneteket.
Az idén júniusban még Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke is azt írta levelében az ombudsmannak, hogy Von der Leyen kabinete tényleg kereste azokat az SMS-eket, de sajnos már nincsenek meg.
Az Európai Számvevőszék szeptemberi jelentése szerint az Európai Bizottság nem volt hajlandó részleteket elárulni Von der Leyen személyes szerepéről a vakcinákról szóló megállapodásban. Emlékeztettek rá, noha a későbbi vakcinamegállapodások átláthatóan zajlottak, éppen az első, legnagyobb ügylet esetében dobták félre a szabálykönyvet. Az Európai Számvevőszék egyik illetékese a Politicónak rendkívül szokatlannak nevezte az Európai Bizottság titkolózását.
A Berliner Morgenpost később úgy értesült, Von der Leyen megrovást kaphat az unió költségvetésének ellenőreitől.
Családi ügyek
A sajtóban és az európai parlamenti képviselők egy részében nemcsak az eltűnt SMS-ek, hanem egyéb körülmények is gyanakvást keltettek. Például az, hogy a bizottsági elnök férje, Heiko von der Leyen éppen akkor, 2020 őszén lett az Orgenesis nevű amerikai biotechnológiai vállalat orvosi igazgatója, amikor az Európai Bizottság a Pfizerrel és más gyógyszergyártókkal is szerződést kötött, az Orgenesis pedig nagy szerepet játszott az általuk használt mRNS-vakcinák kifejlesztésében.
Tavaly őszi cikkében a Der Spiegel nem mulasztott el emlékeztetni, hogy Von der Leyen korábban is került már bajba az SMS-ei miatt. 2019 végén ugyanis kiderült, hogy német védelmi miniszterként üzeneteket törölt le két hivatali telefonjáról, pedig a parlament egyik vizsgálóbizottsága ezeket bizonyítékként akarta kikérni.
A vizsgálóbizottság azért akarta látni a telefonjait, mert miután kinevezte fegyverkezési államtitkárnak Katrin Sudert, a McKinsey tanácsadó cég német leányvállalatának korábbi vezetőjét, három év alatt mintegy millió euróért vették igénybe tanácsadó cégek, így a McKinsey szolgáltatásait is, ráadásul pályázat nélkül.
Von der Leyent végül 2020-ban felmentette a vizsgálat zárójelentése, amely megállapította, hogy magas rangú katonatisztek és kormánytisztviselők követtek el jogsértéseket. Saját vallomásában elismerte, hogy a minisztériumban hiányosságok merültek fel a tanácsadói ügyletek kezelésében, de azt mondta, hogy igyekezett erre megoldást találni.
A családi szál egyébként itt sem maradt ki: az Európai Bizottság mostani elnökének fia, David von der Leyen éppen abban az időben dolgozott a McKinsey-nek, amikor édesanyja védelmi miniszter volt…