Lángokban a párizsi Notre Dame
Tűz ütött ki hétfő este a párizsi Notre Dame székesegyházban a tűzoltóság és a rendőrség tájékoztatása szerint.CA tűzoltók szerint sikerült megmenteni az épület szerkezetét a teljes pusztulástól
A gótikus székesegyházban, a francia főváros egyik jelképében a kora esti órákban keletkezett a tűz, a lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak. A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett.
A tűzoltóság közölte: egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés során.
A székesegyház nyugati részében álló két tornyot is sikerült megmenteni – mondta Jean-Claude Gallet a párizsi tűzoltóság vezetője a helyszínen, aki szerint a tűzoltók majdnem egy órán át vizsgálták át elemlámpákkal az északi torony tetőszintjeit.
Gallet szerint a tűzoltási munkálatok továbbra is tartanak, s még mindig fennáll a veszélye annak, hogy egyes belső szerkezeti elemek összeomolhatnak. Elmondta, hogy a tetőszerkezet kétharmada elpusztult. Hozzátette: az éjszaka folyamán igyekeznek majd lehűteni a felhevült épületet.
Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere közölte: a környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomlana a székesegyház. Hidalgo a tűzoltóságra hivatkozva azt is közölte, hogy van remény a két harangtorony megmentésére.
André Finot, a Notre Dame székesegyház szóvivője korábban elmondta, hogy a kegytárgyak egyelőre biztonságban vannak a sekrestyében lévő Kincstárban. Az ANSA olasz hírügynökség szerint a megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos gyűjtött be a Szentföldről.
A párizsi ügyészség időközben bejelentette: egyelőre balesetként kezelik a keletkezett tüzet. A vádhatóság korábban kizárta a gyújtogatást, illetve egy esetleges terrorcselekményt.
A bécsi tűzoltóság egyik szakértője az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy mennyire kényes feladat a Notre Dame-ban megfékezni a lángokat, nem utolsó sorban az épületet alkotó felhevült mész- és homokkő miatt.
„Egy laikus számára a tűzoltási nehézségek szinte elképzelhetetlenek: az ilyen templomok tetőszerkezete rettentő mennyiségben tartalmaz régi faanyagot, ami nagyon jól ég” – mondta Christian Feiler. A felizzott köveket hideg vízzel leönteni pedig végzetes lehet, mert ettől az anyag megrepedezne, legrosszabb esetben pedig az egész épület összeomolhat – tette hozzá a szakértő.
Nem biztosított a műemlék megmentése
Nem biztosított a Notre Dame székesegyház megmentése – jelentette ki három órával a gigantikus méretű tűz kitörése után a helyszínen Laurent Nunez belügyminiszter-helyettes.
Előzőleg a tűzoltóság szóvivője világhírű katedrálisban pusztító lángokról kijelentette, hogy az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e gátat szabni a Notre Dame székesegyházban pusztító tűznek.
A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint a tűzoltók nem biztosak abban, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését a tetőszerkezetben, és rámutattak: amennyiben a tűz mindkét harangtornyot eléri, annak beláthatatlan következményei lesznek.
Három órával a tűz kitörése után a belügyminiszter-helyettes kijelentette: „Még nem sikerült a tüzet megfékezni”.
„A tűzoltók 18 vízsugárral oltják a lángokat, kívülről, majd belülről is, hogy megpróbálják megmenteni az épületet, ami jelenleg még nem biztosított”.
A heves tűz, amelynek az oka továbbra sem ismert, este ütött ki a francia főváros egyik jelképének számító székesegyházban, amelynek a huszártornya leomlott.
„A tűz elérte a tető felületének kétharmadát, amely beomlott, akárcsak a huszártorony. Jelen pillanatban a székesegyház hátsó részének megmentésén dolgoznak, ahol a legértékesebb műkincsek vannak, amelyeket megpróbálunk kimenekíteni” – mondta Jean-Claude Gallet tábornok, a párizsi tűzoltóbrigád parancsnoka, aki szintén a helyszínen tartózkodik.
A következő művelet az északi harangtorony megmentésére irányul. Megvan a veszélye, hogy összeomlanak a harangok. Ha a harangok összeomlanak, az a torony ledőlését jelenti„ – tette hozzá. Egyes jelentések szerint az északi harangtoronyban már felcsaptak a lángok.
A főkapun át a homályba borult hajóban a padozatra hullott vörös parázsdarabokat lehetett látni. A tűzoltók drónokat küldtek az épület fölé, a belsejébe pedig egy robotot.
A székesegyház előtti tér üres, a tűzoltóautók körbezárták. A rózsaablak előtt nagy létra áll – jelentette az AFP francia hírügynökség munkatársa a helyszínről.
Az északi torony összeomlásának megakadályozása a cél
A lángokban álló Notre Dame párizsi székesegyház északi harangtornya összeomlásának megakadályozására összpontosítják erőfeszítéseiket a tűzoltók, miután a felújítás alatt álló katedrális huszártornya és födémszerkezete már odalett a hétfő este felcsapó tűzben.
Szakértők szerint a világhírű gótikus épülethez hasonló templomokban rendkívül nehéz a tűzoltás, nagyrészt a rengeteg régi faszerkezet miatt, és a tűzoltók jobban teszik, ha az adott épület egy részét feladják, és megpróbálják megóvni a többit.
Edouard Philippe francia kormányfő a Twitter közösségi portálon azt írta, szomorúságuk leírhatatlan, de még küzdenek a lángok ellen.
Az első hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább.
A Notre Dame katedrális a francia főváros egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetessége, évente milliók keresik fel.
Tűzoltósági szóvivő: a következő 1-1,5 óra sorsdöntő lesz
Az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e megfékezni a Notre Dame székesegyházban pusztító tüzet – mondta a tűzoltóság szóvivője a világhírű katedrálisban pusztító lángokról, amelyek hétfő este csaptak fel a gótikus stílusú épületben.
A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint a tűzoltók nem biztosak abban, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését a tetőszerkezetben, és rámutattak: amennyiben a tűz mindkét harangtornyot eléri, annak beláthatatlan következményei lesznek.
Egyes jelentések szerint az egyik harangtoronyban már felcsaptak a lángok.
Az egyik harangtornyot is elérte a tűz
Az egyik harangtornyot is elérte a Notre Dame székesegyházban pusztító tűz, amely hétfő este tört ki a francia főváros világhírű katedrálisában és előzőleg elpusztította a gótikus stílusú épület huszártornyát és födélszerkezetét.
Hírügynökségek szerint több száz tűzoltó oltja a lángokat erős vízsugarakat használó tömlőkkel a helyszínen.
André Finot, a Notre Dame székesegyház szóvivője szerint a tűz a XIX. és a XIII. századi födémet rongálta meg. „Minden lángokban áll, semmi fog maradni a födémből” – mondta.
Finot ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kegytárgyak egyelőre biztonságban vannak a sekrestyében.
Beomlott a lángokban álló katedrális tetőszerkezete
Teljesen beomlott a párizsi Notre Dame székesegyház tetőszerkezete a hétfőn kiütött tűzben – jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuters hírügynökség.
Alpolgármester: a műalkotások megóvása a cél
A műalkotások megóvását és azt nevezte a legfőbb célnak a Notre Dame székesegyházban pusztító tűzzel kapcsolatban Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak, hogy az embereket megóvják a részlegesen összeomló épület jelentette veszélyektől.
Macron: „egy egész nemzet gyászol”
„Egy egész nemzet gyászol” – írta a Twitter közösségi portálon a francia államfő hétfő este, miután nagy erejű tűz ütött ki a párizsi Notre Dame székesegyházban, és elpusztította a világhírű épület tetőszerkezetét.
Emmanuel Macron együttérzését fejezte ki „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük.
Az Elysée-palota közölte, hogy az elnök a helyszínre megy.
A tűz következtében már összeomlott a felújítás alatt álló gótikus katedrális kúp alakú tornya és szemtanúkra hivatkozva hírügynökségek azt jelentették, hogy a teljes tetőszerkezet odaveszett.
A tűzoltók kiürítik a lángokban álló székesegyház környékét
A tűzoltók megkezdték a lángokban álló párizsi Notre Dame székesegyház környékének kiürítését. A történelmi épület hétfő este gyulladt ki, a katasztrófa miatt Emmanuel Macron francia államfő lemondta az aznapra tervezett televíziós beszédét.
Az elnök és Anne Hidalgo egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.
Közben a székesegyház szóvivője azt mondta, arra számítanak, hogy a templom egész födélszerkezete le fog égni.
Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet.
Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott a Twitter közösségi portálon, hogy szörnyű látvány a lángokban álló katedrális.
A székesegyház története
A Notre Dame a világ egyik leglátogatottabb, Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza. Évente 13 millió látogatót fogadott. Az MTVA Sajtóadatbankjának összefoglalója.
A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 11. században istenkísértésnek számított, hogy az épületek világítása céljából ablakokat vágjanak a vaskos román falakon. A korai gótika jegyében azonban magasabbra építették a falakat, támívekre osztották el a boltívek súlyát, hatalmas rózsaablakokat építettek, amelyek áteresztették a nap fényét.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.
1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.
Az uralkodók – I. Ferenc királytól Napóleon császárig – rendre változtattak az épület eredeti stílusán. Egyesek álcázták a pilléreket, mások hatalmas faliszőnyegeteket feszíttettek ki, egyre nőtt a barokk szobrok száma, veszélyeztetve az építészeti műremek harmóniáját.
A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok „sötétek”, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.
A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották és az érseki palotát romba döntötték.
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben.
Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta az épületet.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.
Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.
A hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább.