Fotó: shutterstock.com (archív)
Hirdetés

Látható, hogy számos érdek húzódik meg a brüsszeli politika hátterében, de a cselekvések alapján csupán valószínűsíteni lehet, hogy melyik élvez prioritást. Azt például tudjuk és közvetlenül érezzük, hogy Magyarország – a jogállamisági kritériumok vélt megsértése miatt – szinte európai össztűz alatt áll. Azt is érezzük, hogy a saját érdekeinket szolgáló európai energiabiztonságot, valamint a mindenki által megfizethető élelmiszerárakat Brüsszel sutba dobta az ukrán-orosz háború ukrán oldali támogatására. Először az Oroszország elleni szankciókkal, később fegyverszállítmányokkal, majd ezeknek a támogatásra való alkalmatlansága után pénzügyi segítséget nyújt Brüsszel, először saját, majd az európai adófizető polgárok zsebéből. A jelen esetben felmerülő, számos és rendkívül kényelmetlen kérdés között az egyik, hogy vajon az európai államok és adófizető polgárok valóban a saját rezsiszámlájuk és vacsorájuk kárára akarják támogatni ezt a jelenleg végeláthatatlan háborút, vagy inkább Ukrajna biztonsága helyett saját biztonságukért kezdenek aggódni? Hiszen Ukrajnát Európánál jóval nagyobb mértékben támogatja az Egyesült Államok: október közepén Joe Biden amerikai elnök újabb 725 millió dollár értékű katonai (eszköz) segélyt jelentett be Ukrajna részére, ezzel elérve az összesen 18,3 milliárd dollár értéket (kb. 7450 milliárd forint). Az amerikai haditechnika folyamatos Ukrajnába való öntése közben Szaúd-Arábia 400 millió dollár (egy új Puskás Stadion építésével megegyező, kb. 160 milliárd forint) értékű humanitárius segélyről biztosította az ukrán elnököt, hozzátéve, hogy Szaúd-Arábia támogatja az erőszak csökkentését célzó erőfeszítéseket, és kész közvetíteni a szembenálló felek között – hangzott el többek közt az interjúban, amelyet teljes terjedelmében IDE KATTINTVA az Origón olvashatnak el.

Korábban írtuk