Miért akar mindent odaadni Ukrajnának Ursula von der Leyen?

Ursula von der Leyen november 8-án jelentette be, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását.

A következő lépés az lehet, hogy a tagállamok megszavazzák ennek jóváhagyását decemberi tanácskozásukon.

A mostani nemzeti konzultáció tehát arról is szól, hogy Magyarország a decemberi uniós csúcson támogassa-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Minden bizonnyal az uniós források elosztását – nem sokkal a Brexit okozta pénzügyi káoszt követően – teljesen újra kellene így strukturálni, aminek viszont több tagállam (jelentős részben Közép-Európában) is kárvallottja lehetne, ezért előbb-utóbb ellenállnának – mondta korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Ukrajna tavaly februárban nyújtotta be tagság iránti kérelmét, ám tervek szerint még idén megkezdődnek a csatlakozásról szóló tárgyalások Brüsszellel. A szakértő azonban kiemelte, a jelenlegi tagállamokra nem feltétlenül lesz pozitív hatással a posztszovjet ország felvétele. Általános közgazdasági nézet alapján Ukrajna elmaradott országnak számít az Unió tagállamaihoz képest, így elképesztő arányban áramlanának oda kohéziós források – mutatott rá, kiemelve:

az uniós pénzeket elsősorban a közép-kelet-európai térségtől vonnák el.

Ukrajna integrálása az Európai Unióba azt jelentené, hogy hét év alatt mintegy 186 milliárd eurónyi uniós forrás érkezne a kelet-európai országba – számolt be a brüsszeli Politico hírügynökség még októberben. Az adatokat egy, a hírportál birtokába jutott belső feljegyzésből tudták meg. Ez a dokumentum az első hivatalos lenyomata annak, hogy a bővítés milyen következményeket jelentene az EU költségvetésére nézve.

A jövőbeli bővítés azt jelentené, hogy minden tagállamnak „többet kell majd fizetnie és kevesebbet kapnia„.

Több olyan ország, amely most több pénzt kap az EU-tól, mint amennyit befizet, nettó befizetővé válna, bár részletes számításokról az elért dokumentum nem rendelkezett.

Egy friss felmérés szerint a magyarok 62 százalékos többsége nem ért egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, s kevesebb mint feleannyian (26 százalék) értenek egyet vele. A kormánypárti szavazók többsége egységes állásponton van, csaknem négyötödük (78 százalék) ellenzi Ukrajna csatlakozását.

Nehéz feladat elé állítja azonban a baloldali pártokat a baloldali szavazók megosztottsága, miután ugyanakkora arányban tartják elfogadhatatlannak (44 százalék) Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mint amekkora arányban támogatnák azt (44 százalék). Ráadásul a radikális jobboldali ellenzék, a Mi Hazánk szavazótábora is egyértelmű véleményen van a kérdésben, 81 százalékuk ellenzi az ukránok belépését.