Moszkva súlyos árat fizetne egy Ukrajna elleni agresszió esetén
Oroszország nagy árat fizet, ha megtámadja Ukrajnát – mondta az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és az úgynevezett keleti partnerségéhez tartozó országok szerdai csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, Brüsszelben.„Ha Oroszország agresszíven lép fel Ukrajnával szemben, annak súlyos következményei lesznek” – jelentette ki Ursula Von der Leyen.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén leszögezte: súlyos választ adnának egy esetleges orosz agresszióra.
Kiemelték ugyanakkor, hogy az EU célja továbbra is a Kijev és Moszkva között kialakult feszültség diplomáciai úton történő csökkentése.
NATO-közeli források szerint Oroszország csaknem 100 ezer katonát vont össze az ukrán határhoz közel az elmúlt hetekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Brüsszelben külön-külön is tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral.
Zelenszkij Macronnal tartott találkozóján reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió 2022-ben, a soros francia elnökség idején kiemelt figyelmet fordít majd Ukrajna biztonságára és az orosz hibridháború elleni küzdelemre Európában.
A Scholzcal folytatott találkozón Ukrajna lehetséges NATO-tagságáról tárgyaltak. Zelenszkij szerdán hangsúlyozta, hogy Kijev nem ellenzi a békés rendezést célzó megbeszéléseket, ám hozzátette: Moszkva részéről egyelőre nem tapasztalt ilyen szándékot.
A szerdai csúcstalálkozón a Donyec-medencei konfliktus mellett előtérbe került a korrupció elleni harc és a demokratikus reformok előmozdítása is.
A felek – az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint a keleti partnerek közül Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna vezetői – kiemelték a közös értékeket, a kölcsönös bizalmat, és hangsúlyozták a partnerségi kapcsolatok szorosabbra fűzését.
A hatodik alkalommal megrendezett csúcstalálkozón nem képviseltette magát Fehéroroszország, amely felfüggesztette részvételét a partnerségben.
Ursula Von der Leyen ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy hamarosan egy demokratikusan megválasztott fehérorosz vezetőt üdvözölhetnek a tárgyalóteremben, ahol egyébként célzatosan üresen hagyták a volt szovjet tagköztársaság helyét.
Az elnök hangsúlyozta szimpátiáját a fehérorosz nép felé, hozzátéve: „a lehető leghamarabb” szeretnének koronavírus elleni oltóanyagot küldeni Fehéroroszországba.
Kiemelte egyúttal a Moldovának nyújtandó, 60 millió eurós gyorssegélyt, amelyre azért van szükség, mert a Gazprom orosz gázipari vállalat megemelte a Moldovába szállítandó gáz árát.
A csúcstalálkozót megelőzően a felek már leszögezték, hogy a keleti partnerségre vonatkozó uniós politika meghatározó elemei továbbra is a közös értékek és az alapvető elvek, és ezek képezik a jövőbeli menetrend minden más elemének alapját is.
A partnerségi politika hosszú távú célkitűzései alapvetően a koronavírus-járvány utáni helyreállításra, az ellenálló képesség fokozására és a szükséges reformokra irányulnak. A célkitűzésekhez 2,3 milliárd eurós regionális gazdasági beruházási terv társul, amely a számítások szerint mintegy 17 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást fog mozgósítani.