Nem csitul Svédországban a bandabűnözés
Évek óta mást sem hallani Svédországban, mint hogy térdre kell kényszeríteni az erőszakos bűnbandákat, de ez továbbra is várat magára, annak ellenére, hogy a Kristersson-kormány eltökéltnek tűnik a kérdésben – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.A múlt héten hatalmas detonáció rázta meg Göteborg déli elővárosa, Mölndal egyik lakónegyedét. A régió rendőrkapitánya, Christian Nylén szerint évek óta nem volt ekkora erejű robbantás a környéken. Információk szerint egy többkilós robbanótöltet lépett működésbe; a detonáció erejére jellemző, hogy azt nemcsak a kisvárosban, hanem a szomszédos Göteborg nagy részén is hallani lehetett. Bár nem ekkora, de szilveszterkor is volt egy erős robbanás egy másik városrész egyik lakóházában – a rendőrség nem zárja ki a kapcsolatot a két eset között. Idén már több városban volt lövöldözés, többek között Malmőben és Linköpingben. Nem jók előjelek 2024-re nézve, de a kemény évkezdet egyenes folytatása a 2023-as helyzetnek.
Míg Svédországban húsz éve gyakorlatilag ismeretlen volt a fegyveres bűnözés, addig tavaly majdnem minden másnap volt robbantás, összesen 149 detonációt regisztráltak, mellette pedig 62 robbantási kísérletet, ami igen jelentős ugrás a 2022-es 90 robbantáshoz és 33 kísérlethez képest.
Közben a lövöldözések száma sem csökkent érdemben az országban, átlagosan majdnem minden napra esett egy, összesen 340 esetben dördültek el fegyverek bűnözők kezében, melynek következtében 53-an meghaltak, 111-en pedig megsebesültek, olvasható a statisztikában.
A leghosszabb idő, ami két lövöldözés között eltelt, 128 óra volt. Ezek a bűncselekmények majdnem kivétel nélkül bevándorló-hátterű bűnözői csoportokhoz köthetőek.
A közel másfél éve alakult jobboldali Kristersson-kormány a kezdetektől egyik fő céljának tartja a bandák elleni szigorú fellépést és a szervezett bűnözés megfékezését, sőt a választási kampány jelentős témája is a bandák térdre kényszerítésének ígérete volt. A koalíciós szerződés mintegy tíz oldalon tartalmaz szigorításokra és jogi intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt a koalíciós kormány vezetői ezt megerősítve bejelentették, offenzívát indítanak a bűnözői csoportokkal szemben és a migrációs politikát is szigorítják, beismerve, hogy a fékevesztett erőszakos bűnözésnek elsődleges oka a bevándorlás. Akkor Ulf Kristersson azt mondta, hogy a helyzet egyre rosszabb, „semmi jel nem utal arra, hogy a bűnözök abba akarnák hagyni egymás agyonlövését”, ezért a kormányzásuk első öt hónapjában bejelentett szigorítások mellett újabb komoly lépésekre szánták el magukat – közölte a nemzethez intézett tavalyi beszédében a kormányfő. Egyes bejelentett intézkedések tavaly már átmentek a jogalkotói folyamaton és hatályba is léptek; többek között újabb jogköröket kapott a rendőrség, megszületett a lehallgatási törvény, és nyár közepétől bűncselekménynek számít a gyermekkorúak bűnbandákba történő beszervezése.
Idén áprilistól duplájára emelik a súlyos fegyveres bűncselekmények büntetését és bevezetik a robbanóanyagok országos nyilvántartási rendszerét.