Németország fegyverkezik
Óriási, százmilliárd eurós többletfinanszírozásról döntött a német kancellár, és bejelentette, hogy ezentúl Németország az éves GDP-je több mint két százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Ezzel eleget tesz a NATO elvárásainak. Amit évtizedeken át nem sikerült keresztülvinni a Bundestagon, az az orosz–ukrán háború kirobbanásával egy csapásra teljesült.A cikk eredetileg a Demokrata hetilap március 17-i számában jelent meg.
Hiába hívta fel rá többször a figyelmet Donald Trump amerikai elnök a hivatali idejében, nem igazságos, hogy Európa legnagyobb gazdasága arányosan jóval kevesebbet költsön védelmi kiadásokra, mint az Egyesült Államok, a német haderő fejlesztése nem gyorsult fel. Németország az utóbbi években mindössze a GDP-je 1,2-1,5 százalékát fordította e célra. Az egypólusú világrend hamis biztonságérzetbe ringatta a németeket. Míg a hidegháború idején az NSZK volt a NATO keleti bástyája – ekkor a hadseregben 500 ezer katona szolgált –, a berlini fal leomlása után a védelemre szánt kiadások drámaian elapadtak, a hadsereg létszáma 180 ezerre csökkent, a katonai pályának elveszett a presztízse. Az általános hadkötelezettséget Angela Merkel még 2011-ben megszüntette, azóta a Bundeswehr egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd.
A Bundestag katonai ombudsmanja már 2019 januárjában megkongatta a vészharangot: súlyos hiányosságokról szóló jelentéséből kiderül, hogy a beharangozott trendfordulók ellenére alapvető gondokkal néz szembe a német hadsereg. Hans-Peter Bartels példaként említette, hogy a lövészeti kiképzőbázisokon be kellett szüntetni az újoncok kiképzését elegendő golyóálló mellény híján, mivel azokat átcsoportosították egy kiküldetésre induló NATO-egység számára. Hiánygazdaság tünetei mutatkoznak minden területen: nincs elég sisak, de bakancsból, sőt még alsóneműből is kevés van, állapította meg. A haditengerészetnek egyetlen bevetésre alkalmas tengeralattjárója sincs, a légierőnél pedig a harci gépek fele működésképtelen, tette hozzá.
Amikor ez az ombudsmani jelentés napvilágot látott, Ursula von der Leyen volt a védelmi miniszter. Azzal védekezett, hogy 25 év megszorításait nem lehet néhány év alatt ellensúlyozni. A Bundeswehrnek 180 ezer katonája közül 21 ezer volt nő, és a legnagyobb misszió, amelyben a véderő részt vett, a később súlyos kudarcot szenvedett afganisztáni bevetés volt.
A katonai pálya elnőiesedése tudatos folyamat eredménye: Ursula von der Leyen országos plakátkampány keretében verbuvált még több nőt a seregbe. Emellett többször hangsúlyozta, hogy nyitottnak kell lenni a különböző szexuális irányultságú, sőt még a fogyatékossággal élő jelentkezőkre is. „Színes Bundeswehr? A sokszínűség barométere” – ez volt a címe annak a kérdőívnek, amelyben a katonák szexuális orientációjára kérdeztek rá, azt hirdetve, hogy a sokszínűség esély. De ez még nem minden: A NATO különleges bevetésre szánt 41 Puma páncélosát 200 millió euróból úgy alakították át, hogy a katonák a terhesség előrehaladott szakaszában is elférjenek benne, sőt még arra is felkészültek, hogy a kilencedik hónapban járó katona órái betelhetnek, és akár spontán szülésre kerülhet sor…
Íme a Bundeswehr titkos fegyvere: mindezek láttán az ellenség egyszerűen halálra röhögi magát.
Annegret Kramp-Karrenbauer, aki Ursula von der Leyent váltotta a védelmi minisztérium élén, a napokban őszintén bevallotta, hogy az elmúlt években semmi olyan érdemi fejlesztésre nem került sor, amely Putyint visszatartotta volna. Hiába szorgalmazta az ellenzéki AfD is a német haderő fejlesztését, és hívta fel a figyelmet a hadsereg elkeserítő morális állapotára, nem történt semmi a bürokrácia burjánzásán és az üres ígéreteken kívül.
A német haderő állapotát az ellenzéki párt így jellemezte: „A várandós nők egyenruhája és a genderideológia terjesztése elsőbbséget élvez a katonák alapellátásával, kiképzésével és a felszereléssel szemben, a korszerűsítéseket kirívóan elhanyagolták. A genderideológia fogságában vergődő hadseregben fontosabbá vált a férfiak és nők arányának kiegyensúlyozása, mint a védelmi képességek fejlesztése. A német hadsereg, ami a második világháború után a világon a legmodernebbnek számított, ma már nem képes megvédeni az országot” – állapította meg az AfD hesseni képviselőcsoportja. Szám szerint ez azt jelenti, hogy míg a kilencvenes években több mint kétezer Leopard páncélos volt hadrendbe állítható, ebből mára már csak 225 maradt, és közülük is csak száz alkalmas a bevetésre. A 93 Tornado harci repülőgépből 20, az 53 Tigris harci helikopterből mindössze 12 áll harcra készen.
2022. február 24-én kitört az orosz–ukrán háború. Három nappal később, február 27-én Olaf Scholz német kancellár hirtelen bejelentette, hogy százmilliárd eurós többletforrást bocsát a Bundeswehr rendelkezésére. A szociáldemokrata kancellár, hogy „valamelyest elejét vegye Putyin fenyegetésének”, a hadsereg átfogó fejlesztéséről döntött. Azt is bejelentette, hogy a százmilliárd eurós összegen felül ezentúl minden évben a GDP több mint két százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Ezzel az eddigi évi 50 milliárd eurós keret 70 milliárd fölé emelkedik. A CDU elnöke, Friedrich Merz támogatásáról biztosította a kancellárt az Oroszország elleni szankciók tekintetében, de a százmilliárd eurós különjuttatást szerinte nem lehet egy kormánynyilatkozattal elintézni, arról részletes vitát kell folytatni. A kormány fog dönteni, szögezte le a védelmi minisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy az állomány összetételét alapos állapotfelmérésnek vetik alá.
Annyit már biztosra lehet venni, hogy Scholz elsősorban harci repülőket és páncélosokat akar. Évek óta lecserélésre szorulnak az elöregedett Tornado gépek. Feladatuk különleges: a Németországban tárolt amerikai atombombák célba juttatása. Az amerikai F–35-ös harci repülő számításba jöhet hordozóként, árulta el a kancellár egy kormányzati tájékoztatón. Emellett a meglévő Eurofightereket alkalmassá kell tenni az elektronikus hadviselésre. Gőzerővel folynak a tárgyalások: azóta aláírták az eurodrónok beszerzésére vonatkozó szerződéseket, és zajlik a Heron nevű, fegyverrel ellátott, pilóta nélküli felderítő repülőgépek (drónok) beszerzése is Izraelből.
A Der Spiegel birtokában lévő védelmi minisztériumi belső lista szerint 68 milliárd eurót nemzeti, 34 milliárdot nemzetközi projektekre fordíthatnak. A nemzeti projektek közül a legfontosabb a légierő modernizálása. 15 milliárd euróért szereznének be F–35-ös harci repülőket, illetve modernizálnák a Eurofightereket. Ötmilliárd euróba kerülhetnek az új teherszállító helikopterek. Óriási tételt, húszmilliárdot tesz ki a muníció: a Bundeswehr-raktárak feltöltése rakétákkal, gránátokkal. Hárommilliárd euróból digitalizálnák a kommunikációs rendszereket, illetve a híradástechnikát. Kétmilliárdot költenének új vitorlás hadihajókra és 600 milliót a légelhárítási rendszer modernizálására.
A nemzetközi projektek – összesen 34 milliárd euró – tartalmazzák egy új német–francia harci páncélos jármű közös kifejlesztését, az eurodrónt, illetve a britekkel közös új tüzérségi rendszereket. A hollandokkal új hadihajó- és légi rendszereket fejlesztenének, a norvégokkal tengeralattjárót. Emellett stratégiai légi szállítás, a hiperszonikus fegyverek elhárítása, Combat Clound (mesterséges intelligenciával felszerelt harci légi jármű és rendszer) fejlesztése is szerepel a listán. Hogy ebből mi valósul meg, azt ma még nem lehet tudni, azonban a hadiipar óriási fellendülés küszöbén áll. A Rheinmetall nevű hadiipari óriáscég már kapott is egy 42 milliárd eurós megrendelést a kormánytól, amelyben lőszer, helikopterek, lánctalpasok, páncélosok szerepelnek, mondta Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója a Handelsblattnak. Ez a cég gyártja a KMW-vel közösen a Leopard 2 harckocsikat és a Puma tankokat. A fegyverkezésben szerepet kaphat többek közt az Airbus, a ThyssenKrupp és a Hensoldt nevű radarrendszergyártó óriáscég is.