A megújuló energiaforrásokra való átállás és a fosszilis üzemanyagokkal való takarékoskodás nemcsak klímavédelmi okokból fontos, hanem ennek biztonságpolitikai jelentősége is van – hangsúlyozta Scholz. A német politikus kijelentette: Németország a szén és a kőolaj átmenetileg nagyobb használata ellenére megtartja ígéretét és 2045-re megteremti a hazai a klímasemlegességet.

Hirdetés

Scholz mindemellett ígéretet tett arra is, hogy megkétszerezi, vagyis kétmilliárd euróra növeli az erdők globális védelmére Németország által szánt összeget.

Rishi Sunak brit miniszterelnök felszólalásában gyorsabb ütemű harcot sürgetett a klímaváltozás ellen. Mint mondta, az Oroszország ukrajnai háborúja miatt megemelkedett energiaárak nem indokolják, hogy ellankadjunk a klímavédelemben. Sőt, gyorsabban kell cselekedni, mivel – mint fogalmazott – a klímabiztonság kéz a kézben jár az energiabiztonsággal.

Sunak megerősítette, hogy Nagy-Britannia a klímaváltozás által hátrányosan érintett országokat a jövőben erőteljesebben fogja segíteni. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy London 2025-ig 1,5 milliárd fontot (690 milliárd forint) különít el erre a célra.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén arról beszélt, hogy országa továbbra is elkötelezett a karbonsemlegesség mellett, összhangban a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel.

Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, hogy 2025-ig hazája évi 1,8 milliárd euróra (723 milliárd forint) növeli a fejlődő országoknak szánt, éves klímavédelmi hozzájárulását.

Korábban írtuk