Néplélek és mélyállam

– Az RMDSZ-nek nincs helye Románia parlamentjében, ezért pártunk országos kampányt kezdeményez az alkotmány módosítására az etnikai alapú pártok betiltása érdekében – bár az új törvényhozás két háza még össze sem ült, a képviselőházi és a szenátusi képviselőcsoportok még meg sem alakultak, már így hőbörgött az AUR társelnöke, George Simion a parlamenti bejutást érő választás másnapján. A nyilatkozat nem meglepő, hiszen a párt Argeş megyei képviselőházi listavezetője – és immár újdonsült parlamentere –, Mircea Chelaru már a kampány során úgy fogalmazott: „Nem azért megyünk a parlamentbe, hogy helyet foglaljunk. Azért megyünk, hogy kiszorítsuk azokat, akik beszennyezték. Irtsuk ki a patkányokat!”

Mindebből sejteni lehet, hogy az elkövetkező legalább négy év román közéleti légköre nem lesz sem udvarias, sem kulturált. Igaz, aki kicsit is ismeri az ország szokásait és viszonyait, az aligha lepődik meg a mosdatlan szájú magyarellenességen.

Csak a szokásos

A magyarok száz éve az elfojtott román indulatok célpontjai. És ez nem csak az AUR-féle pártok sajátja. Emlékezetes Mihai Tudose akkori baloldali kormányfő 2018. januári uszítása: „Ha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették azt. A székelyek autonómiájáról szó sem lehet […] Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom, milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is.”

Megszállottak és bűnözők

A tavaly december 1-jén, Erdély elszakításának román ünnepén alapított AUR legfőbb hangadója Dan Tanasă. A 38 éves, megszállottan magyargyűlölő újságíró, blogger, a Méltóságért Európában Polgári Szervezet elnöke – és a következő négy évben Maros megyei képviselő – 2008 óta mániákusan hadakozik a magyar nyelv, a magyar jelképek ellen, futószalagon jelenti fel a székelyföldi települések elöljáróit például a székely zászló kitűzése miatt, de kifogásolta a kétnyelvű utcanévtáblákon a nyelvi sorrendet is, Gyergyócsomafalvát pedig azért citálta bíróság elé, mert a színmagyar településen megjelenő helyi lapnak nem volt román nyelvű kiadása. Nem érdektelen, hogy eközben évekig élt Spanyolországban, majd Németországban. November közepén pedig a kézdivásárhelyi Kaufland egyik pénztárosának székely zászlós arcmaszkja miatt rohant a bíróságra feljelenteni. „A Kaufland Románia valódi politikát dolgozott ki a románok méltóságát gúnyoló magyar sovinizmus előmozdítására” – fejtegette Tanasă.

Az AUR már említett társelnöke George Simion. A mindössze érettségivel rendelkező, felsőoktatási tanulmányait félbehagyó politikai kalandort 2015-ben kitiltották Moldovából, mert a Prut folyón túl fekvő ország és Románia egyesülése mellett kampányolt. A 34 éves aktivista a stadionok lelátóin is akciózik, igyekezve megszervezni a román futballklubok szurkolóinak egységes fellépését a válogatott mérkőzéseken. A fanatikusok ugyanis legjobban egymást gyűlölik, a nemzeti tizenegy mérkőzésein minden fogadkozás és előzetes megbeszélés ellenére szinte menetrendszerűen egymásnak esnek, amin az ellenfelek szurkolói, például magyar–román meccseken, remekül szórakoznak.

Simion tavaly független jelöltként indult az európai parlamenti választáson, de kudarcot vallott. Ezért más eszközökkel igyekezett ismertté tenni magát: főszerepet vállalt és aktívan részt vett az úzvölgyi magyar katonatemető tavalyi meggyalázásában és feldúlásában, amit a Facebookon élőben közvetített híveinek.

Az AUR-duumvirátus másik tagja a 47 éves Claudiu Târziu író, újságíró, aki korábban a Koalíció a Családért nevű, elkötelezetten vallásos ortodox egyesület élén kezdeményezett népszavazást a családok védelmében, a homoszexuálisok „házassága” ellen. E kezdeményezés kétségtelenül rokonszenves, a párt ugyanakkor meglehetősen sajátosan értelmezi ezt, választási listáin ugyanis tömegével indultak házaspárok, testvérek, szülők és gyerekeik. Maga Târziu is nejével együtt jutott be a bukaresti felsőházba; egyikük a fővárosból, másikuk a moldvai Bákó megyéből szerzett mandátumot.

A G4Media.ro portál 27 ilyen rokonságot azonosított, vagyis elmondható, hogy a nagyhangú párt jelentős részben családi vállalkozás, megélhetési forma.

Persze van, aki másból él. Az AUR 40 éves, Bihar megyei listavezetője, a novemberben testi sértés miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Ioan Mihai Lasca ellen például ATM-ek feltörésére szakosodott bűnbanda szervezése, illetve embercsempészet gyanújával is eljárás folyik, 2013-ban le is tartóztatták.

Háttérben a mélyállam

Az AUR politikai üzenetei eklektikusak és jellemzően primitívek. A normális családmodell vitathatatlanul helyes védelmezése mellett fő csapásirányuk a fóbiás magyargyűlölet, az elitellenesség, illetve a járványügyi intézkedések ostorozása, például a fertőzés lassításához szükséges maszkviselés elleni uszítás. Zagyvalék ez, de kétségtelenül van rá társadalmi igény.

Ami viszont veszélyessé teszi, az a már említett, a kommunizmusban gyökerező mélyállamhoz fűződő kapcsolat. Az AUR választási listáin ugyanis a Ceaușescu-diktatúra több, súlyos bűnökkel terhelt katonatisztje is jelöltette magát. És bár papíron szolgálaton kívüli, nyugalmazott tisztekről van szó, a dolog természeténél fogva és az illetők 1989 utáni pályafutását is figyelembe véve nyilvánvaló a kapcsolódás.

Beszédes például, hogy Dan Tanasă 2014-ben attól a Dan Voiculescu médiaoligarchától kapott 50 ezer lejes (mintegy 3,5 millió forint) pénzjutalmat, aki bizonyítottan a Securitate munkatársa volt, és akit még ugyanabban az évben ítéltek tíz év szabadságvesztésre pénzmosásért.

Az AUR-t azonban ennél is szorosabb kapcsolat fűzi a kommunista diktatúra hatalmi gépezetéhez. Az említett argeşi listavezető, a patkányirtással fenyegetőző Mircea Chelaru – aki nem mellesleg megjárta korábban Funar-féle Román Nemzeti Egység Pártját (Parti­dul Unității Națiunii Române, PUNR), majd az említett szekus, Dan Voiculescu pártjában is aktív volt – ugyanis az ezredfordulón a román hadsereg vezérkari főnöki tisztségéig vitte. Megdolgozott érte: 1989 augusztusa és 1990 márciusa között Chelaru volt az 57. páncélos­hadosztály felderítő-hírszerző osztályának parancsnoka. Ebbéli minőségében ő utasította úgy a hadsereget, hogy maradjon tétlen, és ne lépjen fel a részeg román lincselőkkel szemben az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején. Ezután kinevezték a Securitate utódszervezete, a Román Információs Szolgálat (Serviciul Român de Informații, SRI) „irredenta tevékenységek” felderítésével foglalkozó 3-as ügyosztályának élére. 2015-ben ugyan három év felfüggesztett börtönre ítélték egy szolgálati ház törvénytelen megvásárlása, majd eladása miatt, ám ez nem zavarta meg a nyugalmazott tábornok közéleti pályafutását, tavaly 70 éves fejjel Chelaru is ott uszult az úzvölgyi temetőt feldúló csőcselék soraiban.

Nem ő az egyetlen sötét múltú exkatona az AUR soraiban. A Búza (Buzău) megyei képviselőházi pártlista élén az a ma 64 éves Nicolae Roman nyugalmazott tábornok állt, aki az 1989. évi Temesvári Román Forradalom Nemzeti Dokumentációs, Kutatási és Tájékoztatási Központjának adatbankjának tanúsága szerint 1989. december 16-án és 17-én a temesvári 01185-ös gépesített ezred századosaként részt vett a fegyvertelen tüntetők ellen elkövetett brutális vérengzésekben.

A Brassó megyei listavezető múltja is véres. A 67 éves Francisc Tobă 1989-ben századosi rendfokozatban szolgált Nagyszebenben. A decemberi felkelés idején, amint azt egy román újságíró, Roland Cătălin Pena feltárta, Tobă százados volt a nagyszebeni katonai kórház parancsnoka, amelynek sebészetén az oda beszállított sebesülteket kivégezték. A rendszerváltozás után a szociáldemokratává vedlett posztkommunista párt parlamenti képviselője lett. 1999-ben vád alá helyezték, de eljárási hibák miatt 2010-ben lezárták az ügyét. Ma pedig a rendszerellenes jelszavakkal házaló, újnak látszó párt zászlója alatt menetel – ugyanarra. A hálózat él és együttműködik, a folyamatos múlt még mindig itt kísért a jelenben.