A négynapos svájci fórum utolsó napján elmondott beszédében Scholz úgy vélekedett: Putyin már elszalasztotta, hogy elérje a több mint három hónapja indított háború elején kitűzött stratégiai céljait. Úgy vélte, „Ukrajna teljes lerohanása ma még távolabbinak tűnik, mint az offenzíva kezdetén”, és ennek az a magyarázata, hogy az ukrán erők kellő hatékonysággal tudtak ellenállni, illetve Kijev nyugati szövetségesei példa nélküli büntetőintézkedésekkel sújtották Oroszországot, és támogatták Ukrajnát katonailag is.

Hirdetés

„Semmi olyat nem teszünk, ami a NATO-t belesodorhatja a háborúba, mert az azt jelentené, hogy atomhatalmak kerülnének közvetlen összeütközésbe egymással” – mondta a német kancellár, hozzátéve, hogy meg akarják értetni Putyinnal, hogy nem diktálhatja majd a feltételeket.

„Putyin csak akkor fog komolyan tárgyalni a békéről, amikor felismeri, hogy nem képes megtörni Ukrajna védelmét. (Moszkva) nem fogja diktálni a béke feltételeit. Ukrajna ezt nem fogja elfogadni, és mi sem” – mondta a német kancellár.

Olaf Scholz kiemelte, hogy „az orosz háború brutalitása” minden korábbinál jobban összekovácsolta az ukrán nemzetet, és két országot is közelebb hozott a NATO-hoz. „Svédország és Finnország közeli barátként és partnerként kíván csatlakozni a szövetséghez, nagyon szívesen fogadjuk őket” – fogalmazott a kancellár.

Scholz szerint Putyin ahhoz a világrendhez akar visszatérni, amelyben a legerősebb határozza meg, mi a helyes, amelyben nem létezik szabadság, szuverenitás és önrendelkezés. A német kancellár Putyin háborús politikáját imperializmusként írta le, amellyel az orosz elnök „olyan időkbe akarja a világot visszataszítani, amikor a háború a politika bevett eszköze volt”.

„Ha valaki a nacionalizmus, az imperializmus és a háború múltbeli korszakába akar minket visszavinni, azt mi elutasítjuk. Mi a jövőt képviseljük” – mondta.

A Világgazdasági Fórumon a német kancellár nagyobb globális együttműködést szorgalmazott az olyan életveszélyes fenyegetések leküzdésére, mint az éghajlatváltozás, az éhezés és a fosszilis energiaforrásoktól való függés.

Az évente megrendezett davosi tanácskozást Scholz beszéde zárta le csütörtökön. A Világgazdasági Fórumot a koronavírus-világjárvány miatt kétszer is elhalasztották, idén pedig az ukrajnai háború nyomta rá erőteljesen a bélyegét a világgazdaság befolyásos vezetőinek megbeszéléseire. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter törvényhozókkal, helyi tisztségviselőkkel és üzletemberekkel együtt igyekezett kihasználni a fórum adta rivaldafényt, és személyesen vagy virtuális úton még további támogatást elnyerni Ukrajna Oroszország elleni küzdelméhez.

Korábban írtuk