Önkormányzati választásokat rendeznek vasárnap Romániában
Egyfordulós önkormányzati választásokat rendeznek vasárnap Romániában, hogy a szavazópolgárok eldönthessék, kire bízzák az ország több mint 3100 településének és 41 megyéjének a vezetését.
A 45 ezer önkormányzati tisztségre 218 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség negyedmillió (256 042) jelöltet állított.
Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait, illetve a megyei tanács elnökét. A választópolgárok tehát mindenütt négy szavazólapot kapnak. Bukarestben is négy szavazólap lesz: mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak.
Romániában harmadszor választanak önkormányzatokat egyfordulós rendszerben, ami azt jelenti, hogy a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármesterjelölt kerül a községháza vagy városháza élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e voksok legalább felét. Így akár 20-30 százalékos támogatottsággal is polgármester lehet valaki, ha ő kapta a legtöbb szavazatot.
A megyei tanácselnököket is ugyanígy, relatív többséggel választják meg.
A helyi és a megyei tanácsban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott településen, illetve megyében megszerezték a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb hét vagy nyolc százalék a részt vevő politikai alakulatok számának függvényében.
Szavazatát mindenki csak abban a választókörzetben adhatja le, ahova állandó vagy ideiglenes lakhelye alapján tartozik. Ha valaki nem szerepel a választói névjegyzékben, de az igazolványában feltüntetett állandó vagy ideiglenes lakcímével bizonyítja, hogy a megfelelő szavazókörnél jelentkezett, nevét pótlistára írják, és leadhatja voksát.
Külföldön nem lesznek választókörök, voksolhatnak viszont a romániai lakcímmel rendelkező európai uniós polgárok.
A romániai választói névjegyzékben több mint 19 millió név szerepel, annak ellenére, hogy a statisztikai intézet szerint Románia állandó lakossága (kiskorúakat is beleértve) már nem sokkal haladja meg a 19,3 milliót. Több mint négymillió román vendégmunkás dolgozik ugyanis külföldön, akiknek a többsége nem jelentkezett be hivatalosan új lakhelyére, és így továbbra is a romániai lakosság-nyilvántartókban szerepel.
A helyhatósági választásokra azt a 18 millió 270 ezer választópolgárt várják, akiknek a lakhelye hivatalosan Romániában van. A választói névjegyzékben további 735 ezer román állampolgár is szerepel, akiknek külföldi állandó lakhelyük van, de ők nem voksolhatnak a romániai helyhatósági választásokon.
Romániában a pártok rendszeresen azzal vádolják egymást, hogy a külföldre távozottak vagy az elhunytak adatait felhasználva törvénytelen voksokat juttatnak az urnákba: a – nem éppen megalapozatlan – gyanú kiküszöbölésére az állandó választási hatóság és a speciális távközlési szolgálat négy éve olyan informatikai rendszert üzemelt be, amely a szavazásra jelentkező személyi száma alapján azonnal ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.
A koronavírus-járvány miatt idén egészségügyi óvintézkedéseket is bevezettek. A szavazókörökben mindenkinek maszkot kell viselnie, amit csak a választók távolíthatnak el néhány másodpercre, hogy az urnabiztosok ellenőrizhessék személyazonosságukat. Mindenkinek legalább egyméteres távolságot kell tartania a teremben tartózkodóktól, ahova egyszerre legfeljebb öt szavazót engednek be. A választóknak önállóan kell behelyezniük személyi igazolványukat az informatikai rendszer leolvasójába, ráragasztaniuk igazolványukra a voksolást igazoló matricát, továbbá érkezéskor és távozáskor is fertőtleníteniük kell a kezüket.
A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, és ha az meghaladja a 37,3 Celsius-fokot, akkor fertőzésgyanúsnak nyilvánítják. Ennek nyomán elsőbbséget biztosítanak számára a voksolásnál, a lehető legkisebbre csökkentik a szavazóhelyiségben töltendő időt, és távozása után alkohollal fertőtlenítik az összes olyan felületet, amelyhez hozzáért. A 65 évnél idősebb polgárok is elsőbbséget kérhetnek veszélyeztetettségükre hivatkozva.
Romániában jelenleg több mint 18 ezer aktív koronavírus-fertőzöttről tudnak, akiket kórházban vagy otthoni elkülönítésben kezelnek. Rajtuk kívül további 24 ezer fertőzésgyanús ember van otthoni karanténban. Mindkét kategóriába tartozók mozgóurnát igényelve élhetnek választójogukkal. A választóköröknek úgy kell kijelölniük a mozgóurnák útvonalát, hogy a fertőzésgyanúsak, majd a beazonosított fertőzöttek voksoljanak utoljára.
A romániai önkormányzati választásokon induló magyar pártok a négy évvel ezelőttinél valamivel kevesebb jelöltet indítottak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 8390 jelöltje van, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által politikai szövetségként bejegyzett Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) mintegy 2300 jelölttel vág neki a választásoknak.
Az egymással is rivalizáló magyar pártok abban egyetértenek, hogy fontos elmenni szavazni, mert a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága.
A román és magyar pártok vezető politikusai is attól tartanak, hogy a járványhelyzet elijeszti a választókat a részvételtől, ezért arról igyekeznek meggyőzni híveiket, hogy a szavazás nem veszélyesebb egy kenyérvásárlásnál.
Az egy hónapja tartó választási kampány szombat reggel 7 órakor ér véget. Vasárnap a 41 megyében és a fővárosban csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a polgárokat. A szavazókörök vasárnap helyi idő szerint 7 órakor (közép-európai 6 óra) nyitnak és 21 órakor zárnak.