Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A TikTokon szervezik az orosz fiatalok az Alekszej Navalnij letartóztatása, majd börtönbüntetése ellen tiltakozó tüntetéseket. A Szabadságot Navalnijnak! és a Jan. 23. (utalva a 23-i demonstrációkra) címkékkel, úgynevezett hashtagekkel feltöltött TikTok-videókat világszerte több száz millióan látták. A 30 másodperces felvételeken a tüntetéseket és az azokra való készülődést mutatják be, utóbbiaknál a leendő helyszínt is közölve a csatlakozni vágyókkal. „Kihívást” is szerveztek, amelynek keretében az osztálytermek falára kitett Vlagyimir Putyin-portrékat szedik le, helyükre pedig az ellenzéki politikus képét teszik ki. Az orosz médiafelügyeleti szerv – több másik közösségi médiummal egyetemben – pénzbírsággal sújtotta a céget, amiért nem törölte a rend­zavarást népszerűsítő tartalmakat. De miért éppen a TikTok lett az „ellenállás” egyik legmeghatározóbb platformja?

Szűts Zoltán médiakutató szerint az aktivizmus mindig a legkevésbé szabályozott platformokon talál termékeny talajra. Példaként az „arab tavaszt” hozza fel, amelyben a Twitter is szerepet játszott.

– A jövőben egyre gyakrabban szembesülhetünk azzal, hogy a felhasználók alternatív platformokat keresnek. Nem lepődnék meg, ha a TikTok után az itt még kevésbé ismert klasszikus kínai oldalak is megnyílnának a nyugatiak előtt – mondja lapunknak a szakember.

Spontán videók

A TikTok eredeti funkciója szerint a regisztrálók főként pár másodperces vicces, énekes-táncos jeleneteket, illetve legfeljebb egyperces „loopolt”, azaz végtelenített videókat tölthetnek fel, az így felkerülő, mesterséges intelligencia által összeállított felhasználói tartalom pedig egyetlen összefüggő műsorfolyamként görgethető. A felhasználóknak, akárcsak a Facebookon, lehetőségük van arra, hogy különböző módokon fejezzék ki tetszésüket vagy épp nemtetszésüket.

Korábban írtuk

A pekingi székhelyű ByteDance 2016-ban indította el telefonos alkalmazás formájában a Douyint, a TikTok elődjét a kínai piacon. A felfutás azután következett, hogy a cég 2018-ban egyesült az USA-ban és Európában már nagy népszerűségnek örvendő Musical.lyvel. A Douyin és a TikTok ma lényegében ugyanaz a mobilos videómegosztó közösségimédia-oldal, de külön szerveren futnak, hogy megfeleljenek a kínai cenzúra korlátozásainak.

A TikTokot máig több mint kétmilliárdszor töltöttek le, és globálisan nyolcszázmillió aktív felhasználója van. Utóbbi tekintetében még az olyan népszerű közösségi médiumokat is megelőzi, mint a Twitter vagy a Snapchat. A rövid videók posztolására alkalmas applikáció főként a tizenévesek körében hasít, de rohamosan terjed a 25–35 évesek között is.

Szerencsés Szabolcs

Magyarországon is hasonló trendek bontakoztak ki. A Ringier Axel Springer Magyarország tavaly készített felmérése szerint itthon több mint másfél millióan használják aktívan a TikTokot, akiknek közel kétharmada a tizennyolc éves vagy fiatalabb korosztályhoz tartozik.

– Szemben a Facebookkal vagy az Ins­ta­g­rammal, a TikTok felülete rendezetlen, ezáltal a felhasználó úgy érzi, újabb és újabb tartalmakat fedezhet fel. A kilencvenes években a világhálóra általában is jellemző volt hasonló strukturálatlanság, mégis tömegek csatlakoztak hozzá a felfedezés öröme által vezérelve. A Z generáció (jellemzően az 1995 és 2010 között születtek – a szerk.) nem keresi a struktúrákat, nem e-mailezik például, ezért a TikTok felülete, mely a maga komplexitásában áttekinthetetlen, nem taszítja őket – fejti ki Szűts Zoltán.

Az alkalmazás sikeréhez az is hozzájárulhat, hogy amíg a Facebookon a kultúra és tudomány is helyet talál, a TikTok szinte kizárólag a szórakozásról szól. Kutatások szerint a mai fiatalok figyelme nagyjából kilenc másodpercre ragadható meg, ezért a hosszabb videók, amiket a YouTube kínál, ma már kevésbé kötik le őket, ráadásul nem is olyan látványosak, mint a vizuális effektusokkal ellátott TikTok-félék.

Szemben például az Instagramon népszerű, professzionálisnak ható, beállított felvételekkel, nyaralási és egyéb képekkel, a TikTok „magam varrta”, spontán videói szélesebb társadalmi rétegeknek teszik lehetővé a tartalomgyártást. Lényegében bárki készíthet otthoni vicces klipeket, amint énekel, táncol, kedvenc filmjét vagy zenéjét szinkronizálja.

Érdekes minta rajzolódik ki abból is, hogy mennyire engednek a kutatásban részt vevő felhasználók a TikTok ajánlásainak: több mint háromnegyedük kizárólag vagy leginkább az algoritmus által megjelenített For You / Neked szekcióban megjelenő tartalmakat nézi, és csupán egytizedük figyeli gyakrabban az általa követett tartalomkészítőket.

Tehát a személyes érdeklődési körbe tartozó újabb és újabb videók ajánlásával a TikTok nemhogy kielégíti a felhasználók igényeit, de a kutatás szerint a felhasználók közel felénél függőséget okoz: a fiatalok az alkalmazás elindítása után szinte képtelenek letenni a mobiljukat.

Érzékenyítés

Az alkalmazást Nyugaton egyre több fiatal használja társadalmi és politikai üzenetek népszerűsítésére is. A tavalyi amerikai zavargások során a Black Lives Matter propapandája a TikTokra is betört. A #BlackLivesMatter címke jelenleg több mint 24 milliárd megtekintést és több millió megosztott videót tartalmaz. Tizenévesek ezrei szólították fel követőiket szolidaritásra, beszélnek videóikban a rendszerszintű rasszizmusról és más egyéb vélt vagy valós sérelmeikről, de a pandémia miatti lezárások alatt a Pride digitális megünneplése is aktuális trend lett.

A Z generáció az idősebbeknél szívesebben osztja meg nézeteit a „sokféleségről”, a „toleranciáról” és a „társadalmi felelősségről”. Ennek oka a személyességben és a spontaneitásban keresendő. A gyerekkori traumákról, faji vagy szexuális alapon ért – vélt vagy valós – támadásokról, eltérő szexuális irányultság bevallásáról (előbújás, coming out) készült érzelmes videók Magyarországon is könnyedén begyűjtenek százezres „kedvelést”.

– Amikor regisztráltam a TikTokra, azt tapasztaltam, hogy a tartalomvonal nagy része LMBT-propaganda. Ha itt felvállalod, hogy biszexuális vagy, az garancia arra, hogy bekerülj az ajánlott videók közé. Mondjuk ki, az LMBT-közösség tagjának lenni menő a TikTokon – mondja lapunknak Szerencsés Szabolcs, az egyik legnépszerűbb, jelenleg közel százezer követővel rendelkező magyar TikTok-er, aki kezdetekben marketinges kihívásként kezdett neki a videózásnak, mára viszont már társadalmi kérdésekkel és politikával is foglalkozik. Szerencsés Szabolcs azon kevés TikTok-erek egyike, aki fősodortól eltérő, konzervatív nézetei ellenére is népszerű a platformon.

Tapasztalatai szerint a direkt politikai tartalmak kevésbé népszerűek a Tiktokon, ezért a fiatalokat célba vevő politikai pártok, mint a Momentum vagy a Jobbik is csak néhány ezer-tízezer főt tud aktivitásra késztetni.

A TikTok-er elmondja azt is, hogy a platform népszerű videóinak jelentős része a szoft pornó kategóriájába tartozik: sok tizenéves lány lenge öltözékben, fenékrázós táncokkal teljesíti a kihívásokat, azaz követi a trendeket. Ezek jellemzően olyan hívószavakra vagy zenére lettek kitalálva, amelyek utalnak a videók erotikus jellegére.

Fotó: MTI/EPA/Vu Hong
Biztonsági őr akadályozza a fényképezést a TikTok kínai videómegosztót tulajdonló ByteDance vállalat pekingi központja előtt

Nemzetbiztonsági kockázat

Oroszország nem csak a koronavírus-járvány miatt bevezetett gyülekezési tilalommal indokolja az „agitátorok” elleni kemény fellépést: „A Belaruszban és Kirgizisztánban kipróbált politikai technikák nyomán nem zárható ki annak lehetősége, hogy a rendet a mi országunkban is megpróbálják megingatni”– mondta Alekszandr Gorovoj orosz belügyminiszter-helyettes.

Nem Oroszország az egyetlen, amely fellépést követel a TikTok ellen. Az Egyesült Államok előbb a haditengerészet tagjainál tiltotta be, tavaly nyáron pedig nemzetbiztonsági kockázatok miatt általában is tűz alá vette a kínai szolgáltatást, sőt, teljes kitiltással fenyegette. Ennek oka, hogy a TikToknak meg kell felelnie a Kínai Kommunista Párt törvényeinek, így a párt bármikor bekérheti a felhasználók adatait. A TikTok visszautasította, hogy adatokat gyűjtene, pert indított, a bíróság pedig megakadályozta a kereskedelmi minisztériumot, hogy korlátozásokat vezessen be az alkalmazással szemben. A helyzet ősszel oldódott meg, miután a szolgáltatás új vállalatba szerveződött TikTok Global néven, amelybe az eredeti tulajdonos, azaz a kínai ByteDance mellett az amerikai Oracle és a szintén amerikai Walmart is bevásárolta magát.

2019-ben az indiai kormány tiltotta be a TikTokot, amiért „elősegíti a pornográfiát”, és „nem megfelelő tartalmat is megmutat”. Miután a bíróság megállapította, hogy az alkalmazást használó gyermekek és fiatalkorúak ki vannak téve szexuális ragadozóknak, a vállalat mintegy hatmillió olyan videót vett le, melyek megsértették a szabályzatukat. India előbb feloldotta a tiltást, majd visszaállította, miután többfelől is érkeztek panaszok, hogy az applikáció adatokat lop, és azokat engedély nélkül továbbítja ismeretleneknek. Az indiai bíróság szerint az adatok gyűjtése és a felhasználók profilozása nemzetbiztonsági kockázat.

A videómegosztó közösségi oldal üzemeltetőjével szemben tavaly októberben a magyar Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indított a felhasználók hiányos és megkésett tájékoztatása miatt. Szakértők szerint ugyanis a TikTokkal és a hozzá hasonló oldalakkal szembeni fellépést és a törvények betartatását csak nemzetállami szinten lehet megoldani.

– Abszurd a helyzet, ugyanis még képviseletük sincs ezeknek a platformoknak az adott országban, mégis közvéleményt befolyásoló tényezők. 1848-ban nyomdát, 1956-ban rádiót, 2006-ban televíziót foglaltak el a tüntetők. 2021-ben már nincs mit elfoglalni – mondja Szűts Zoltán.