„Feladatainak ellátása után az egész kontingenst feltétlenül ki fogják vonni Kazahsztán területéről” – mondta.

Hirdetés

Az orosz államfő rendkívül időszerűnek és legitimnek nevezte a beavatkozást, és méltatta az ODKB hatékonyságát. Biztosította a csúcstalálkozó többi részvevőjét, hogy a békefenntartó kontingens parancsnoka, Andrej Szergyukov vezérezredes érti a dolgát, a csoportosulásban részt vevő orosz légideszant alegységek pedig valós harci tapasztalattal rendelkeznek.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a tanácskozáson a kontingens létszámát 2030 főben nevezte meg. Mint mondta, a békefenntartók 250 haditechnikai eszközzel rendelkeznek. Az orosz államfő szerint részt vesznek benne a szervezet mind a hat tagállamának katonái és a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a kazahsztáni helyzet a legrövidebb időn belül stabilizálódni fog.

A moszkvai védelmi tárca korábbi tájékoztatása szerint a békefenntartó kontingensben csaknem 1500 orosz katona szolgál.

Korábban írtuk


Putyin a hétfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a kazah államiság veszélybe került, amelyet nem az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetések okoztak, hanem az, hogy a helyzetet „kihasználták belső és külső destruktív erők”.

Az orosz elnök szerint Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie és a közép-ázsiai országban ugyanolyan módszereket alkalmaztak, mint a 2014-es ukrajnai fordulat idején, beleértve az erőteljes tájékoztatási támogatást. Méltatta azt a bátorságot, amellyel Tokajev magára vállalta a felelősséget a terroristák elleni fellépésben és egyetértett a kazah elnök megállapításával, miszerint Kazahsztánt agresszió érte.

„Pontosan a nemzetközi terrorizmus agressziójának vagyunk tanúi” – fogalmazott az orosz vezető.

„Honnan jöttek ezek a felfegyverkezett, külföldi központokban kiképzett és nyilvánvalóan a bolygó válsággócaiban harci tapasztalatokat szerzett bandák?” – tette hozzá a kérdést, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkozott volna.

Hangsúlyozta: az ODKB tagállamai megmutatták, nem fogják hagyni, hogy a belső helyzetüket megingassák, és hogy „a színes forradalom forgatókönyveit” valósítsák meg náluk.

„Tudatában vagyunk annak, hogy a kazahsztáni események nem az első és messze nem az utolsó kísérletet jelentik arra, hogy kívülről beavatkozzanak államaink belügyeibe” – mondta.

Putyin azt javasolta, hogy az ODKB tagállamai biztonsági tanácsának titkárai dolgozzanak ki javaslatokat a külső beavatkozási kísérletekkel szembeni közös ellenintézkedésekre. Mint mondta, Moszkva számára továbbra is prioritás a kapcsolatok erősítése az ODKB-tagországokkal.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy az ODKB minden tagállamát váratlanul érték a kazahsztáni események, de a koordináció és a szövetségesi viszonyrendszer lehetővé tette, hogy a szervezet megfelelő módon reagáljon a kihívásra. Úgy vélekedett, hogy a terroristák legyűrését a kazah biztonsági erők hatékonysága és hősiessége, valamint az ODKB támogatása tette lehetővé.

Leszögezte, hogy Nur-Szultan, nem pedig Moszkva feladata a kazahsztáni események felelőseinek megnevezése.

A 2002-ben megalakult ODKB katonai szervezetnek jelenleg Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a teljes jogú tagja.