Sojgu: A Nyugat katonai konfrontációra provokálja a többi országot
Az ukrajnai konfliktus megerősítette: a Nyugat arra törekszik, hogy más országokat katonai konfrontációra provokáljon Oroszországgal és Kínával – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezetet alkotó országok védelmi tárcavezetőinek tanácskozásán pénteken Újdelhiben.„Washington és cinkosai ma valóra váltják azt a stratégiai tervüket, hogy más országokat katonai konfrontációra provokáljanak az engedetlen államokkal, elsősorban Oroszországgal és Kínával. Az ukrajnai konfliktus fényes bizonyítéka ennek a bűnös politikának. Ennek valódi célja, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, fenyegessék Kínát, és fenntartsák monopolhelyzetüket a világban” – mondta Sojgu.
Az orosz tárcavezető szerint Washington több mint ötmilliárd dollárt költött a 2014-es kijevi puccsra, amely, mint mondta, „egy ellenséges, nacionalista, oroszgyűlölő rezsim kialakulásához vezetett, amely buzgón igyekezett megoldani az +oroszkérdést+ Ukrajnában”.
„Tekintettel arra, hogy Kijev nem hajlandó végrehajtani a (nemzetközi közösség által hivatalosan a konfliktus politikai rendezése alapjának tekintett) minszki megállapodásokat, valamint a Donyec-medence lakosságát fenyegető valós veszélyre, a különleges hadművelet végrehajtása mellett döntöttünk” – mondta Sojgu.
„A Nyugat demonstrálta, hogy előre felkészült a konfrontációra az Oroszországi Föderációval. Azonnal nagyszabású szankciókat vezetett be Oroszország ellen, fegyvereket szállított Ukrajnának, hírszerzési adatokkal látta el, katonai tanácsadókat és zsoldosokat küldött a harci övezetbe” – hangoztatta a miniszter.
„Ily módon szinte valamennyi NATO-ország katonai képességeit és kapacitásait mozgósították” – tette hozzá.
Úgy vélekedett: kudarcot vallottak a Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban befolyásolják Oroszország partnereit, hogy Moszkvát elszigeteljék, és az orosz vezetést lejárassák. Köszönetét fejezte ki a Sanghaji Együttműködés Szervezete tagállamainak a kérdésben képviselt elvi álláspontjukért és támogatásukért. A szervezetet Oroszország mellett Kína, India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán alkotja.
Az orosz miniszter megismételte a vádat, miszerint az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) ukrajnai katonabiológiai programjainak célja ténylegesen biológiai fegyverkomponensek kifejlesztése, ami egyet jelent a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezmény megsértésével. Azt állította, hogy az Egyesült Államok továbbra is külföldre telepíti a legveszélyesebb kutatásokat.
Bejelentette, hogy növelik a harckészültséget a kirgizisztáni és tádzsikisztáni orosz bázisokon, válaszul az Egyesült Államok és szövetségesei azon kísérleteire, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyén visszaállítsák katonai jelenlétüket Közép-Ázsiában.
„Azokat a kéréseket, amelyeket a régió országaihoz katonai infrastruktúra telepítésének ügyében intéznek, a Sanghaji Együttműködés Szervezete térségének stabilitását közvetlenül fenyegető veszélynek tekintjük” – mondta.
Sojgu szerint a NATO-országok húszéves afganisztáni tartózkodásukat és gyors kivonulásukat követően a legnagyobb felelősséget viselik az országban kialakult helyzetért. Mint mondta, a szövetség tagországainak kell viselniük a konfliktus utáni újjáépítés fő pénzügyi terheit.
Felhívta a figyelmet arra, hogy radikális szélsőséges csoportok, amelyek befészkelték magukat Afganisztánban, fokozták tevékenységüket a szomszédos országokban. Úgy vélekedett, hogy egyre nagyobb a valószínűsége olyan terrorszervezetek behatolásának ezekbe az államokba, mint amilyen az al-Kaida, az Iszlám Állam, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom és a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom, aminek megakadályozására a sanghaji szervezeten belül össze kell hangolni és erősíteni kell a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni küzdelmet, és intézkedéseket kell kidolgozni a térség helyzetének stabilizálására.
Sürgette, hogy a szervezeten belül hozzanak létre mechanizmust a katonai biztonság területén történő információcserére és a közös gyakorlatokra összpontosítva. Síkra szállt a Független Államok Közösségével (FÁK) és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (ODKB) folyó együttműködés fejlesztéséért.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Washington és szövetségesei a többpólusú világ kialakulásával szemben a legaktívabban az ázsiai-csendes-óceáni térségben fejtenek ki ellenállást, ahol, mint mondta, az Egyesült Államok kezdeményezte a meglévő ASEAN- (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) alapú regionális együttműködési rendszer felbomlását. Sojgu szerint ez olyan politikai és katonai blokkok létrehozásával kezdődött, mint a QUAD (Ausztrália, India, Japán, Egyesült Államok) és az AUKUS (Ausztrália, Nagy-Britannia, Egyesült Államok). Ezek „összenőnek a NATO-val, amely itt is domináns szerepet követel magának” – mondta.
A miniszter szerint mindennek az a célja, hogy frontot alakítsanak ki Kína feltartóztatására, egyebek között a tajvani probléma céltudatos súlyosbításával, valamint a területi viták felszításával a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai-tengeren. Hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni az ázsiai és csendes-óceáni térség egyik fő vívmányát, a blokkmentes és egyenrangú együttműködést.
Sojgu a találkozó alkalmából kétoldalú megbeszélést is folytatott Li Sang-fu kínai védelmi miniszterrel Újdelhiben. Az eseményről kiadott közlemény szerint a felek kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg. A két miniszter ezt megelőzően április 18-án találkozott legutóbb.