Fotó: MTI/KKM
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Közgyűlésének informális ülésén New Yorkban 2023. november 20-án

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlésének informális ülésén leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi konfliktus egy brutális terrortámadással kezdődött másfél hónapja Izrael ellen, ezt nem szabad relativizálni.

Hirdetés

„És nem csak Izraelnek, hanem az egész világnak érdeke, hogy ne történhessen újabb hasonló szörnyű támadás. A terrorizmus elleni fellépés sikere a világ érdeke” – hangsúlyozta.

Beszédében a helyzet kapcsán három különleges magyar szempontra hívta fel a figyelmet. Először is a Gázai övezetben rekedt civilek megóvásának fontosságát említette, arra térve ki, hogy tizenöt magyar állampolgár is a területen volt, de mostanra a távozni szándékozók mindegyikét sikerült kijuttatni. Ezzel összefüggésben köszönetet mondott egyiptomi és izraeli kollégájának, akik nélkül szavai szerint ez nem lett volna lehetséges.

A második pont, hogy a Hamásznak azonnal és feltételek nélkül szabadon kell bocsátania a túszul ejtett személyeket, akik között öt magyar állampolgár is van – húzta alá.

Rámutatott, hogy Magyarország kizárólag olyan döntésekhez, határozatokhoz és nyilatkozatokhoz tud hozzájárulni, amelyek a terrorszervezetet felszólítják az elhurcolt emberek haladéktalan elengedésére. Illetve hozzátette, hogy Katar fontos szerepet játszik a közvetítésben a túszszabadítás érdekében.

Korábban írtuk

Végül kiemelte, hogy kritikus fontosságú lenne Egyiptom stabilitásának megőrzése Európa számára, az észak-afrikai ország ugyanis a kontinens egyik védőbástyája az illegális migrációs hullámokkal szemben.

Úgy vélekedett, hogy miközben a nemzetközi közösség azt kéri Kairótól, hogy mindenkit fogadjon be a Gázai övezetből, hozzá kellene járulni az ország stabilitásának fenntartásához is, Magyarország ezért is ajánlott fel százezer eurót a rászorulók egészségügyi ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy Európa biztonságát súlyos kihívások érik napjainkban, és a közel-keleti helyzetnek közvetlen kihatása van a kontinens egészére. „Ezért mi, magyarok rendkívül érdekeltek vagyunk a közel-keleti régió békéjében és biztonságában” – mondta.

Kifejtette, hogy rövid távon a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie az eszkaláció, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a terrorellenes harc államközi háborúvá szélesedjen. „Ez teljességgel beláthatatlan, megjósolhatatlan következményekkel járna a térségben, amit szerintem egyikünk sem akar” – közölte a miniszter, felelősségteljes magatartásra szólítva fel.

Majd úgy folytatta, hogy hosszú távon pedig vissza kellene térni az Izrael és több arab állam kapcsolatát normalizáló Ábrahám-megállapodások szelleméhez, mivel ez jelentette a legjobb reményt a békére az utóbbi évtizedekben. Ezért azt kérte az egyezmények részes feleitől és a csatlakozást tervezőktől, hogy ne adják fel

„Hiszünk benne, hogy ha egyesítjük erőinket, akkor elkerülhetjük a közel-keleti helyzet eszkalációját, s képesek lehetünk visszatérni a reményteli útra, hogy biztosítsuk, hogy mindenki békében, stabilitásban élhessen a Közel-Keleten” – összegzett.