Több mint 300 ezren veszítették el a munkájukat Németországban áprilisban
Háromszázezernél is többen veszítették el az állásukat áprilisban Németországban a koronavírus-járvány miatt, és a munkaadók több mint tízmillió embert jelentettek be rövidített munkaidőre a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) csütörtöki adatai szerint.
A regisztrált munkanélküliek száma 308 ezerrel emelkedett áprilisban az előző hónaphoz képest. Így 2 644 000 állástalant tartanak nyilván az ügynökség adatbázisában.
A munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 5,8 százalékra emelkedett.
A járvány a német történelem második világháború utáni korszakának legnagyobb válságába taszította a gazdaságot.
A krízis mélységét jelzi az is, hogy az új munkaerő iránti kereslet „jóformán bezuhant” áprilisban, a betöltendő állások száma 25 százalékkal csökkent egy hónap alatt.
Az idei így egy „nagyon-nagyon atipikus április”, hiszen a tavasz jellemzően a munkaerőpiac élénkülésének ideje – mondta Detlef Scheele, a BA elnöke a szervezet nürnbergi központjában tartott tájékoztatóján.
Kiemelte: a sok rossz hír mellett van egy jó is, méghozzá az, hogy „működik” a rövidített munkaidő intézménye, a kieső bér egy részét a BA forrásaiból pótló munkahelymegőrző megoldás. Áprilisban 10,1 millió munkavállalót jelentettek be előzetesen erre a foglalkoztatási formára, ami a legutóbbi nagy válság legsúlyosabb időszakában, 2009 tavaszán regisztrált 1,4 millió bő hétszerese.
A rövidített munkaidőre bejelentett dolgozók számának minden elképzelést felülmúló emelkedésének láttán „elállt a lélegzetünk”, de ez mégis kedvező fejlemény, mert azt jelenti, hogy több mint tízmillióan nem veszítik el az állásukat – húzta alá Detlef Scheele.
Rámutatott: a bejelentés önmagában nem vonja maga után feltétlenül azt, hogy valamennyien rövidített munkaidőben – és a korábbinál kisebb bérért – dolgoznak. A munkaadók első lépésként konzultálnak a BA szakértőivel, és második lépésként összeállítanak egy bejelentést, amelyben rögzítik, mennyi dolgozónál fordulhat elő, hogy át kell állítani rövidített munkaidőre. Ezután tovább működtetik vállalkozásukat, és a ténylegesen rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma majd csak akkor derül ki, amikor befutnak a BA-hoz az első elszámolások.
Így egyelőre csak előzetes bejelentések, és nem tényadatok vannak, és azt sem lehet még tudni, hogy mekkora a válság miatt feleslegessé váló, és el nem végzett munka aránya, és mikor lehet visszaállni a teljes munkaidőre.
Az biztos, hogy nincsenek párhuzamok a 2008-2009-es válsággal, akkor elsősorban a feldolgozóiparban és a pénzügyi szolgáltatások területén alkalmazták a rövidített munkaidőt, most pedig az idegenforgalomban, a vendéglátásban és az élelmiszeriparban – fejtette ki a BA vezetője.
A rövidített munkaidőben a főszabály szerint a munkanélküliségi biztosítási járulékokból gazdálkodó BA kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát, gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát, amit számos munkaadó még kiegészít saját forrásból.
A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
A kormány a szerdai ülésén újabb kedvezményről döntött, bevezetik, hogy a negyedik hónaptól 60 százalék, illetve 67 százalék helyett a kieső bér 70 százaléka, illetve 77 százaléka jár a rövidített munkaidőben foglalkoztatottaknak, a hetedik hónaptól pedig 80 százalékos, illetve 87 százalékos a támogatási arány.