Újabb szankciókról dönt az Európai Unió
Az európai uniós tagországok külügyminiszterei újabb, célzott szankciók bevezetéséről döntenek hétfőn azokkal a fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelősek a kelet-európai ország határán kialakult migrációs válságért – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek találkozóját megelőzően.
Josep Borrell az ülésre érkezve kijelentette: az Európai Unió kiszélesíti a Fehéroroszországgal szemben hozott megszorító intézkedések keretét, hogy lehetővé tegye mindazok szankcionálását – köztük légitársaságokét, utazási irodákét és képviselőikét -, akik felelősek a migránsok utaztatásáért Fehéroroszország és az Európai Unió közös határára.
A helyzet elfogadhatatlan, a migrációs beáramlást ellenőrzés alatt kell tartani, le kell állítani a migránsokat szállító repülőjáratokat, és fenntartható megoldást kell találni a kialakuló humanitárius válságra – tette hozzá az uniós főképviselő.
A főképviselő hangsúlyozta: szankciók bevezetése mindig hatékony, ugyanis hatással van az érintettek szabad mozgására és jólétére. Katonai eszkalációra az unió nem számít – mondta. Az EU feladata a humanitárius segítségnyújtás és az unió ellen indított hibrid támadás elhárítása – közölte.
Az unió keleti partnerségéhez tartozó országok – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna – külügyminisztereivel tervezett megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta, az együttműködés egyre inkább felértékelődik ezekkel az országokkal. Kivéve Fehéroroszországgal, amelynek képviselője nem lesz jelen a hétfői ülésen – közölte. Az EU egyre nagyobb figyelmet szentel a keleti partnerországokkal fenntartott kapcsolatokra, a régió helyzete ugyanis egyre összetettebbé válik – tette hozzá Borrell.
Várhelyi Olivér, a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a tanácskozásra érkezve kijelentette: az EU elítéli, hogy a fehérorosz hatóságok „fegyverként” használják a migránsokat az unióval szemben, ami az összes tagállamra veszélyt jelent. Felszólította a minszki vezetést a feszült helyzet azonnali enyhítésére, és megerősítette: a tagországok külügyminiszterei további szankciókat hagynak jóvá a fehérorosz hatóságokkal szemben.
Elmondta, a hétfői tárgyaláson a külügyminiszterek áttekintik a nyugat-balkáni országgokkal fenntartott uniós kapcsolatokat, és arról is egyeztetnek, hogy az EU miként tudná összehangolni külpolitikai törekvéseit az érintett az államokkal. Bejelentette, hogy a csatlakozási tárgyalások keretében még ebben az évben sor kerül az első kormányközi konferenciára Észak-Macedóniával és Albániával, december közepén pedig csúcstalálkozót tartanak a keleti partnerség országainak vezetőivel. Várhelyi Olivér végezetül reményét fejezte ki, hogy az EU hatékonyan tud segíteni a keleti partnerországok koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülésében, aminek párhuzamosan kell történnie a demokráciát és a jogállamiság megerősítését érintő reformokkal.
Heiko Maas német külügyminiszter érkezéskor hangsúlyozta: Fehéroroszországra a korábbinál szigorúbb szankciók várnak a lengyel határon kialakult migránsválság miatt. Azt mondta: Minszk rendszere embertelen, amely a menekülteket az Európai Unióra nehezedő nyomásgyakorlás eszközeként használja. A helyzet csak tovább romlott az elmúlt napokban – figyelmeztetett. Kijelentette: az Európai Unió nem hátrál meg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel szemben. Noha a fehérorosz elnök a szankciók megszüntetését követeli, az EU válasza a szankciós keret szigorítása lesz – mondta.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter érkezésekor legfontosabbnak azt nevezte, hogy az EU elérje: ne induljon repülőgép Fehéroroszországba migránsokkal a fedélzetén. Minszk repülőterét tiltott zónának kell nyilvánítani a bevándorlókat szállító légitársaságok számára – mondta. Kiemelte annak fontosságát is, hogy azoknak a migránsoknak, akik már Fehéroroszországba jutottak, biztonságos utat biztosítanak vissza hazájukba. A litván kormány kész technikai segítséget nyújtani ehhez – tette hozzá.