– A korábban a tengeri mentés tárgyában született strasbourgi és luxembourgi bírósági ítéletek fényében a jog területén nem várhatók a Giorgia Meloni vezette jobboldali olasz kormány számára kedvező fejlemények

Hirdetés

– mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. A kutató emlékeztetett: a közép-mediterrán útvonalon 85140 bevándorló érkezését regisztrálták idén október végéig, ami 59 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Olaszország pedig – ahogy azt az elmúlt nyolc évben megszokhattuk – mindenképpen szabadulni szeretne a migrációs nyomás alól.

Meloni újra hallatná Olaszország hangját az EU-ban

Ennek legutóbbi bizonyítéka, hogy Meloni kormánya nem engedte, hogy a 230 migránst szállító, norvég felségjelzésű Ocean Viking NGO-hajó olasz partoknál kössön ki, a Földközi-tengerből embereket kimentő segélyhajó így a francia partoknál tette ki a túlélőket, ami diplomáciai feszültségeket okozott Olaszország és Franciaország között.

Vargha Márk szerint Rómának az NGO-hajókkal szembeni kemény fellépéséből magyar szemszögből a tengeri migráció megállításának szándéka is kiolvasható, ugyanakkor a szakértő úgy látja, Róma a határozott reakcióval Meloni egy másik fontos kampányüzenetét is igyekszik tartalommal megtölteni, miszerint Olaszország újra hallatni fogja a hangját az Európai Unióban.

A kutató ezzel kapcsolatban megjegyezte: a hajók zászló szerinti államának a megoldásba való bevonása, vagyis a migránsok norvég és német kikötőkbe küldése három egyezmény alapján is megalapozatlan. Így földrajzilag közelebb helyeződött a konfliktus: a tengeren elérhető legközelebbi, politikailag nem túl barátságos szomszéddal, Franciaországgal folyik a csatározás.

– Szinte kizárt, hogy az összeurópai megoldást kereső, decemberi belügyminiszteri tárgyalóasztalnál a franciák egyedül vállalják Olaszország megsegítését – sőt, az aktuális feszültséget tekintve immár a szinte nevetségesen alacsony, ez évi 3500 fő befogadásának kötelezettségét is semmisnek tekintik

– mutatott rá Vargha Márk. Hozzátette, ezt figyelembe véve az várható, hogy az EU tagállamainak nagyobb része ismét a kvóta felé fog fordulni, ami rossz hír azon országok számára, amelyek vonakodnának bármilyen szétosztási mechanizmust elfogadni. „Júniusban már világosan látszott, hogy ez ügyben messze nincs egység az EU-ban: kilenc ország nem volt hajlandó önkéntes befogadást vállalni, az államok sora Svédországtól Ausztrián át Magyarországig tartott” – emlékeztetett a szakérő.

Vargha Márk a La Manche-csatornára nehezedő migrációs nyomással kapcsolatban elmondta: ez valamennyi migrációs útvonal közül a legkülönlegesebb, hiszen egy „első világbeli” országból vezet egy másik „első világbelibe.” A Franciaországban feltorlódott bevándorlók csónakkal eveznek át Nagy-Britanniába, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) összesítése szerint idén október végéig 63323-an tették meg ezt az utat, ami 70 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Az ok ráadásul nem háború, nem üldöztetés és még csak nem is a jogvédők által gyakran hivatkozott fejletlen menekültügyi rendszer. A migránsok egyszerűen csak brit földön élő ismerőseikhez igyekeznek, illetve nem beszélnek franciául, míg angolul igen, ezért könnyebb boldogulást remélnek – magyarázta a kutató.

Továbbra is a Nyugat-Balkán van a legnehezebb helyzetben

A kutató szerint ugyanakkor a legnagyobb migrációs nyomás továbbra is a nyugat-balkáni térségre nehezedik: az idei évben mért 128438 sikeres belépés a tavalyi év azonos időszakához képest 168 százalékos emelkedést jelent.

– Ez hazánkat is érinti, a magyar rendőrség számai szintén a helyzet súlyosbodását jelzik

– magyarázta a kutató. Emlékeztetett: Ausztria, Magyarország és Szerbia közösen próbálják felvenni a harcot a migránsáradattal, hivatalosan is céljukká vált a védelmi vonal „kijjebb tolása”, mely a gyakorlatban a szerb–észak-macedón határ fokozottabb őrzését jelentheti.

A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.

Korábban írtuk